Ebben a kategóriában összesen 140 hír található.
2025 nyara történelmi fordulópontként vonul be a hazai hadiipar történetébe. A magyar állam úgy döntött, hogy kilenc meghatározó védelmi ipari vállalatban meglévő tulajdonrészét egy új holdingvállalatba csoportosítja, majd annak többségét egy magántulajdonban lévő cégre bízza. Ezzel a lépéssel hosszú évtizedek után először fordul elő, hogy a magyar hadiipar kulcspozíciói kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól – legalábbis békeidőben.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma ideiglenes intézkedés keretében megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a Budapest Főváros Önkormányzatától szolidaritási hozzájárulás címén további összegeket vonjon le 2025 májusától augusztusáig terjedő időszakra. A döntés értelmében az állam köteles visszafizetni a május 29-én levont 10 171 449 024 forintot, valamint az arra eső késedelmi kamatot is.
Hiába a friss törvényi tiltás, Budapest nem hátrál: a főváros hivatalosan is átvállalta a Budapest Pride szervezését, ezzel nyíltan szembehelyezkedve az új szabályozással. Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn jelentette be: a rendezvényt megtartják – pont úgy, ahogy eddig.
Magyarország a közel-keleti helyzetre hivatkozva bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió legújabb, Oroszország elleni szankciós csomagját. A döntés újabb diplomáciai feszültséget okozhat Brüsszel és Budapest között, és ismét kérdéseket vet fel az uniós szolidaritás és az ukrajnai háború megítélése kapcsán.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elutasította Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs beadványát, amelyben a magyar Országgyűlés által kiszabott pénzbüntetések miatt emeltek panaszt. A politikusok szerint a házelnöki szankciók a véleményszabadságuk korlátozását jelentették, a bíróság viszont másként látta: az ítélet szerint a parlamentnek joga van rendet tartani, és ezt a beavatkozást arányosnak és jogszerűnek minősítette.
Egy belső, zártkörű eseményen elhangzott miniszterelnöki megjegyzés váltott ki újabb hullámokat a hazai politikai közéletben. Orbán Viktor – információk szerint – „sunyi komcsiknak” nevezte azokat a személyeket, akik korábban a Fidesz oldalán álltak, ám most más politikai formációkban, például Magyar Péter mozgalmában tűntek fel.
Péntek reggel a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki az ukrán–orosz háború, az Európai Unió bővítési tervei és a magyar külpolitikai álláspont kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban egy interjúban élesen bírálta a magyar miniszterelnököt. Állítása szerint Orbán Viktor „történelmi hibát követ el” az Ukrajnával szembeni politikájával, amelyet szerinte belpolitikai célokra használ. Emellett azt is sérelmezte, hogy a magyar kormányfő kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, és úgy véli, ez a stratégia hosszú távon kudarcra van ítélve.
Budapest, 2025. június 11. – Az Országgyűlés június 10-én titkos szavazással Polt Pétert választotta meg az Alkotmánybíróság új elnökének. A döntés értelmében az új elnök 12 éves megbízatást kap a testület vezetésére.
A Válasz Online interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kemény hangvételű nyilatkozatban bírálta Orbán Viktor Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő politikáját. Az ukrán államfő szerint a magyar kormányfő súlyos politikai és történelmi tévedésben van, amikor a háborús konfliktust belpolitikai célokra használja fel.
A közelgő parlamenti ülésnapok egyik napirendi pontja egy választási eljárásokat érintő törvénymódosítás lehet, amely a kampányfinanszírozási kereteket alakítaná át. A javaslat értelmében a kampányidőszakban felhasználható források jelenlegi törvényi felső határát eltörölnék.
2025 júniusában az Európai Bizottság közzétette az éves jogállamisági jelentését, amelyben az uniós tagállamok jogállamisággal kapcsolatos helyzetét értékeli. A jelentés Magyarország esetében négy fő területre összpontosít:
