Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és jelenlegi elnökjelöltje váratlan stratégiával állt elő az ukrajnai háború ügyében: az USA kész Patriot légvédelmi rendszereket és más fejlett fegyvereket szállítani Ukrajnának – ám a teljes költséget az Európai Uniónak kell állnia. A bejelentés újabb fordulatot jelent az Egyesült Államok háborús szerepvállalásában, és komoly diplomáciai feszültséget vetít előre Brüsszel és Washington között.

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, újabb meglepő lépésre szánta el magát: közösségi oldalán, az X-en (korábban Twitter) bejelentette, hogy megalapította saját politikai pártját, America Party néven. A bejelentés az amerikai politikai paletta újrarendezését vetíti előre – legalábbis első pillantásra. Ám a látványos közlemény mögött egyelőre nincs hivatalos nyom.

Wonszan, Észak-Korea – 2025. július
Az orosz–észak-koreai kapcsolatok új szintre léptek, miután Kim Dzsongun észak-koreai vezető személyesen biztosította Moszkvát arról, hogy országa minden lehetséges formában támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. A bejelentés nem csupán politikai gesztus volt, hanem konkrét katonai és logisztikai támogatást is magában foglal.

Egy közelmúltbeli esemény ismét rávilágított arra, hogy a modern, hosszútávú, kéthajtóműves repülőgépek is sebezhetőek lehetnek a felszállás kritikus szakaszában. Bár a korszerű repüléstechnika fejlett védelmi és vezérlőrendszerekkel van ellátva, bizonyos szituációkban ezek a rendszerek önmagukban is kockázatot hordozhatnak – különösen, ha mindkét hajtómű egyidejű leállásáról van szó.

Donald Trump újra rátette a kezét az amerikai bevándorláspolitika érzékeny szelektálógombjára. Bár a volt elnök a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy az Egyesült Államok gazdasága nem működik bevándorlók nélkül, egyértelműen kijelentette: csak az léphet be, aki legálisan érkezik.

Ha valaki azt hitte, hogy Emmanuel Macron a diplomácia nyelvén fogja elintézni Donald Trump legújabb húzását, annak most csalódnia kell. A francia elnök ugyanis nem kertelt: szerinte az amerikai vámháborús fenyegetés durva támadás Európa ellen – és most eljött az ideje, hogy az öreg kontinens ne csak nézze, hanem vissza is vágjon.

2025 júliusában új lendületet kapott a Gázai övezet humanitárius támogatása: ismét tengerre száll a Gaza Freedom Flotilla, hogy az izraeli tengeri blokád ellenére segélyszállítmányokat juttasson el a világ egyik leginkább elszigetelt térségébe. A nemzetközi aktivistákból, jogvédőkből és független újságírókból álló kezdeményezés célja nem csupán az élelmiszer, gyógyszer és egyéb alapvető eszközök eljuttatása, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása is a Gázában uralkodó humanitárius válságra.

Új-Delhi – Sokkoló részletek láttak napvilágot a júniusban történt légikatasztrófával kapcsolatban, amelyben egy Air India Boeing 787-8 Dreamliner repülőgép zuhant le, 260 ember életét követelve. A nyomozás eddigi eredményei egy technikailag egyszerűnek tűnő, mégis végzetes eseménysorra utalnak: a gép mindkét hajtóműve leállt, közvetlenül a felszállás után.

2025 nyarára az iráni atomprogram körüli feszültségek olyan mértéket öltöttek, amely veszélyesebbé vált, mint az elmúlt két évtized bármely szakaszában. Júniusban az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) hivatalosan is megállapította, hogy Irán súlyosan megsértette a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ez a lépés nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem katonai válaszlépéseket is elindított – elsősorban Izrael részéről.

Dánia július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és azonnal világossá tette: nem adminisztratív szerepet kíván betölteni, hanem kezdeményező, stratégiai irányítást. A dán kormány prioritásai között két ügy emelkedik ki: Ukrajna csatlakozásának előmozdítása, valamint az EU 2040-es klímavédelmi céljainak rögzítése.

Donald Trump újra formában van – és ezúttal nem kampánybeszédek, hanem kereskedelmi hadüzenetek formájában. Az egykori amerikai elnök, aki jó eséllyel újra versenybe száll a Fehér Házért, bejelentette: augusztus 1-jétől 35 %-os vámtarifát vetne ki minden Kanadából érkező termékre. És nem állna meg itt – más, „barátinak” tartott országok is hasonló bánásmódra számíthatnak.

Egyre erőteljesebben szólítja fel a nemzetközi közösséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a háború sújtotta ország talpra állításához használják fel a nyugaton befagyasztott orosz állami vagyont. A római Ukrajna Újjáépítési Konferencián elhangzott beszédében Zelenszkij azt is kijelentette: „Az orosz agresszió következményeit nem viselheti örökké Európa – itt az ideje, hogy az elkövető fizessen.”