2025. július 21-én az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta az 1968-as Martin Luther King elleni merénylettel kapcsolatos titkosított iratokat. A mintegy 230 000 oldalnyi dokumentum a szövetségi nyomozóhatóságok (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint más hírszerzési szervek belső anyagait, nyomozati feljegyzéseit és nemzetközi információcseréit tartalmazza.

2025 júliusában váratlan diplomáciai fejlemény történt: az Egyesült Államok egyik vezető politikusa, a volt elnök új kapcsolatfelvételt kezdeményezett Pakisztán magas rangú katonai vezetésével. A találkozó informálisan, de jól dokumentált formában zajlott, és azonnali visszhangot váltott ki nemcsak a térségben, hanem Washingtonban is.

A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újabb szintre léptek az utóbbi években, és ennek egyik legfontosabb, de kevésbé reflektorfényben lévő területe a jogi együttműködés. A két ország eltérő jogrendszerrel és jogkultúrával rendelkezik – Kína kontinentális jogon alapuló, sajátos politikai berendezkedésű rendszere és Magyarország európai uniós joghoz igazodó struktúrája első látásra távolinak tűnhet –, mégis egyre több területen találkoznak és építenek együtt.

Miközben Európa a háború árnyékában igyekszik egységesen fellépni Oroszországgal szemben, Szlovákia egy meglepő lépéssel blokkolta az Európai Unió 18. szankciós csomagját. A pozsonyi kormány döntése feszültséget keltett Brüsszelben, és megkérdőjelezte az unió egységét az orosz agresszió kezelésében.

Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.

Az Adriai-tenger egyik legismertebb, és magyar utazók által is kedvelt üdülőhelye, Bol városa a horvátországi Brac szigetén, péntek hajnalban drámai események színhelyévé vált. Tűz ütött ki a település felett húzódó sűrű fenyőerdőben, amelyet a hajnali szél pillanatok alatt kiterjesztett. A csendes nyaralóváros egyszer csak a vörösen izzó tűzgyűrű árnyékába került.

Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.

Írni veszélyes lett. Nem a szó hagyományos értelmében. Nem arról van szó, hogy valaki rossz kritikát kap, vagy nem olvassák. Hanem arról, hogy egy mondatért, egy gondolatért, egy bejegyzésért éveket lehet kapni – börtönben, táborban, távollétben. És nem a 20. századi Szovjetunióban, hanem most. Ma.

Szlovénia történelmi jelentőségű lépést tett: „persona non grata” státuszba helyezte Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert. Ez az első eset, hogy egy EU-tagállam hivatalosan tiltólistára tesz aktív izraeli kormánytagokat, emberi jogi jogsértésekre hivatkozva.

Egyre több kérdőjel egy régi szövetséges körül
Lengyelország 2025 júliusában végleg hazarendelte budapesti nagykövetét. A döntés hátterében nem csupán egy diplomáciai nézetkülönbség áll, hanem egy konkrét ügy: Magyarország védelmet nyújtott egy olyan volt lengyel kormánytisztviselőnek, akit hazájában korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak.

A NATO keleti szárnyának védelme újabb tagországi megerősítést kapott: Belgium bejelentette, hogy 200 katonát vezényel Litvániába, közvetlenül az orosz határ közelébe. A lépés része annak a fokozódó nemzetközi biztonsági összefogásnak, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió óta új értelmet adott a szövetség kollektív védelmi doktrínájának.

Miközben a világ figyelme Ukrajnára és Gázára összpontosul, egy másik konfliktuszóna újra felizzott – szinte észrevétlenül. Izrael légiereje célzott támadásokat hajtott végre a szíriai főváros, Damaszkusz központi védelmi létesítményei ellen, a hírek szerint nemcsak katonai, hanem kormányzati épületek is károkat szenvedtek.