A világ szeme augusztus 15-én Alaszkára szegeződik: Donald Trump és Vlagyimir Putyin több mint négy év után először ül le személyesen tárgyalni egymással. A csúcstalálkozó helyszínének – az alaszkai Elmendorf–Richardson katonai bázisnak – kiválasztása nemcsak logisztikai döntés, hanem komoly geopolitikai üzenet is.

A péntekre tervezett, Alaszkában megrendezendő Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt az Európai Tanács közös nyilatkozatot kívánt kiadni az uniós állam- és kormányfők nevében. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban közölte: Magyarország nem csatlakozik ehhez a dokumentumhoz.

A nemzetközi figyelem augusztus 15-én Alaszkára szegeződik, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik személyesen. A The New York Times értesüléseire hivatkozó híradások szerint a megbeszélés akár meglepően rövidre is zárulhat – percek alatt –, ha a felek előre egyeztetett feltételek mentén jutnak közös nevezőre.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közzétett videóban reagált az ukrán kormány új terveire, amelyek a 18 éves fiatalok katonai szolgálatra hívását is lehetővé tennék. Szerinte ez a döntés a fronton való részvételt jelentené a fiatalok számára.

A világpolitika sakktábláján ritkán adódik olyan pillanat, amikor egyetlen találkozó ígérete képes átrendezni a befektetői kedélyeket. Most azonban ez történik: a Kreml bejelentése szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump napokon belül személyesen egyeztethetnek. A nemzetközi piacok azonnal reagáltak – nem csupán óvatos derűlátással, hanem látványos árfolyammozgásokkal.

Augusztus 8-tól valamennyi uniós tagállamban – így Magyarországon is – teljeskörűen alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete, közismert nevén az Európai Médiaszabadságról szóló rendelet (European Media Freedom Act, EMFA). A jogszabály új garanciákat vezet be a közmédia függetlenségének biztosítására, az újságírók forrásainak védelmére és az állami hirdetések átlátható elosztására.

Péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök részletesen beszélt a kormány új lakhatási programjáról. A fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel célja, hogy a fiatalok és családok számára hosszú távon kiszámítható, kedvező feltételekkel biztosítsa a saját otthon megszerzésének lehetőségét.

A lakáspiacon máris érezhető a nyomás. Alig hirdették meg az Otthon Start programot, a kereslet megugrott, és a szakértők szerint akár 10–20 százalékos áremelkedést is hozhat a következő hónapokban. De vajon valóban segít-e ez a program azoknak, akiknek szánták – vagy éppen ellenkezőleg: még távolabb sodorja őket az álomotthontól?

Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.

A 2025. augusztus 6-án megtartott Kormányinfón a kormány tagjai aktuális gazdasági, társadalompolitikai és nemzetközi ügyekről számoltak be. Több fontos bejelentés mellett újságírói kérdésekre is válaszoltak, amelyek érintették az Otthon Start program indulását, a közszolgálati dolgozók új támogatási formáját, a vámtarifák miatti gazdasági válaszokat, valamint a Balkán politikai stabilitásának megítélését. Emellett szó esett oktatási és belpolitikai kérdésekről is.

A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.

Figyelem: az alábbi elemzés nem közöl hivatalos adatokat, csupán a hatályos törvényekben szereplő képletek és statisztikai adatok alapján készült becsléseket tartalmaz. A számítások pusztán szemléltető jellegűek, az önkormányzatok gyakorlata és költségvetési helyzete ezektől eltérhet.