Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.

Donald Trump elismerést kapott Izraeltől a közel-keleti túszok hazahozatalában játszott közvetítői szerepéért. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy más országok is csatlakoznak az Ábrahám-egyezményhez, amely Izrael és több muszlim állam kapcsolatát normalizálta.

Gazdasági hullámzások, politikai feszültségek és őszi világtrendek jellemezték az elmúlt hetet.
A magyar belpolitika és a nemzetközi színtér egyaránt mozgalmas napokat élt meg – az energiapiac, az infláció, a külpolitikai helyzet és a technológiai világ is új fordulatokat hozott.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke legutóbbi közösségi bejegyzésében ismét az európai és amerikai vezetőket tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban értékelte a koppenhágai EU-csúcs eredményeit. Azt mondta, Brüsszel háborús stratégiája illúziókra épül, és Magyarország nem kíván részt venni benne. A kormányfő bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményez a tervek ellen, miközben továbbra is a békét és a tárgyalásos megoldást sürgeti.

A koppenhágai EU-csúcson éles viták zajlanak Ukrajna jövőjéről és az európai biztonságról. Orbán Viktor szerint a tárgyalásokon olyan javaslatok kaptak hangsúlyt, amelyek szerinte a háború eszkalációját kockáztatják. Az orosz vagyon felhasználása, Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítása és a fegyverszállítások finanszírozása került középpontba.

Sosem látott ütemben növekszik a magyar államadósság. Az ország tartozása átlépte a 63 ezer milliárd forintot, a kamatterhek megduplázódtak, és ma már minden magyar több mint hatmillió forintnyi adósságot „cipel a vállán”. Hogyan jutottunk idáig, és mit jelent ez a hétköznapi embereknek?

A szerdán kezdődő koppenhágai EU-csúcs előtt Orbán Viktor figyelmeztetett: kemény ütközet várható az uniós tagállamok között Ukrajna csatlakozása és Európa biztonságpolitikája ügyében. A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem enged a nyomásnak, és nem küldi a magyar emberek pénzét Ukrajnába.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Az elmúlt napokban ismét kiéleződött Magyarország és Ukrajna viszonya. A feszültséget egy ukrán bejelentés robbantotta ki: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán–magyar határnál ismeretlen drónok sértették meg Ukrajna légterét, és ezek „nagy valószínűséggel magyar katonai eszközök” voltak.