Orbán Viktor washingtoni látogatásán azt hangsúlyozta, hogy a magyar–amerikai kapcsolat ma “különösen erős és értékes”, és az amerikai elnökkel való találkozó a stratégiai együttműködés új szintjét jelölheti.

Orbán Viktor ma délután több miniszterrel együtt Washingtonba repült; a háttérben gazdasági-iparpolitikai deal, védelmi technológiai együttműködés és az Ukrajna utáni régiós térkép újrakeretezése áll — amerikai források szerint ezúttal Magyarország a fő szereplő.

Ukrajna több térségét újabb orosz rakétatámadások érték pénteken. A hatóságok szerint civil létesítmények is megsérültek, több helyen akadozik az áram- és vízellátás. Az ENSZ figyelmeztetett: a tél közeledtével súlyosbodhat a humanitárius helyzet.

Már 29 napja tart az Egyesült Államok kormányzati leállása, miközben a kongresszusban egyre fokozódnak a tárgyalások a válság lezárásáról. John Thune republikánus szenátusi vezető szerint közel lehet a megállapodás, ám a politikai patthelyzet továbbra is fennáll: a demokraták támogatása nélkül nem születhet döntés. A válság súlyos társadalmi következményekkel jár – a 42 millió amerikainak segítséget nyújtó élelmiszersegély-program, a SNAP működése is veszélybe került.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

A parlament újabb fél évvel, 2026. május 13-ig meghosszabbította az állami veszélyhelyzetet Magyarországon. A döntés lehetővé teszi a kormánynak, hogy továbbra is rendeleti úton hozzon intézkedéseket – ami a közelgő választások miatt különösen nagy politikai visszhangot váltott ki.

Két ellentétes politikai rendezvény zajlott párhuzamosan Budapesten, ahol több tízezer ember vonult az utcákra. A kormány és az ellenzék hívei egyszerre demonstráltak, jelezve a növekvő politikai feszültséget a 2026-os választások közeledtével.

Lengyelország élesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne lépje át légterét a Trump–Putyin budapesti csúcstalálkozó előtt. A bejelentés újabb diplomáciai hullámokat vetett az Európai Unióban.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.

Donald Trump elismerést kapott Izraeltől a közel-keleti túszok hazahozatalában játszott közvetítői szerepéért. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy más országok is csatlakoznak az Ábrahám-egyezményhez, amely Izrael és több muszlim állam kapcsolatát normalizálta.