A világpolitika sakktábláján ritkán adódik olyan pillanat, amikor egyetlen találkozó ígérete képes átrendezni a befektetői kedélyeket. Most azonban ez történik: a Kreml bejelentése szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump napokon belül személyesen egyeztethetnek. A nemzetközi piacok azonnal reagáltak – nem csupán óvatos derűlátással, hanem látványos árfolyammozgásokkal.

Augusztus 8-tól valamennyi uniós tagállamban – így Magyarországon is – teljeskörűen alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete, közismert nevén az Európai Médiaszabadságról szóló rendelet (European Media Freedom Act, EMFA). A jogszabály új garanciákat vezet be a közmédia függetlenségének biztosítására, az újságírók forrásainak védelmére és az állami hirdetések átlátható elosztására.

Péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök részletesen beszélt a kormány új lakhatási programjáról. A fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel célja, hogy a fiatalok és családok számára hosszú távon kiszámítható, kedvező feltételekkel biztosítsa a saját otthon megszerzésének lehetőségét.

A lakáspiacon máris érezhető a nyomás. Alig hirdették meg az Otthon Start programot, a kereslet megugrott, és a szakértők szerint akár 10–20 százalékos áremelkedést is hozhat a következő hónapokban. De vajon valóban segít-e ez a program azoknak, akiknek szánták – vagy éppen ellenkezőleg: még távolabb sodorja őket az álomotthontól?

Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.

A 2025. augusztus 6-án megtartott Kormányinfón a kormány tagjai aktuális gazdasági, társadalompolitikai és nemzetközi ügyekről számoltak be. Több fontos bejelentés mellett újságírói kérdésekre is válaszoltak, amelyek érintették az Otthon Start program indulását, a közszolgálati dolgozók új támogatási formáját, a vámtarifák miatti gazdasági válaszokat, valamint a Balkán politikai stabilitásának megítélését. Emellett szó esett oktatási és belpolitikai kérdésekről is.

A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.

Figyelem: az alábbi elemzés nem közöl hivatalos adatokat, csupán a hatályos törvényekben szereplő képletek és statisztikai adatok alapján készült becsléseket tartalmaz. A számítások pusztán szemléltető jellegűek, az önkormányzatok gyakorlata és költségvetési helyzete ezektől eltérhet.

Az utóbbi évek egyik legnehezebben átlátható jelensége a politikai célzatú online hirdetések világa. Bár sok esetben nem törvénysértő, mégis nehéz megmondani, ki, milyen céllal és milyen háttérrel áll egy-egy üzenet mögött. A választópolgár így gyakran nem tudhatja biztosan, vajon valódi civil hangot hall-e, vagy egy jól megtervezett kampányrészt.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében azt állította, hogy ha most vasárnap lennének a választások, a Fidesz–KDNP akár 80 egyéni választókerületben is győzelmet arathatna. A kijelentés egy belső, eddig nem publikált felmérésre hivatkozott – de vajon valóban ezt mutatják a számok?

Szombat délután Esztergomban, az MCC Feszt nagyszínpadán tartott beszélgetést Orbán Viktor miniszterelnök, ahol a politikai közösség jövőjéről, a háború eszkalációjának okairól, a fiatalok megszólításáról és a gazdasági helyzetről is szó esett. A beszélgetés külön aktualitást adott, hogy vele párhuzamosan Hadházy Ákos épp Hatvanpusztán tartott tüntetést.

Vannak pillanatok, amikor a szavak súlya hirtelen megváltozik. Amikor egy mondat nemcsak elhangzik, hanem következménye is lesz. A Majka és a One Magyarország közötti kapcsolat megszakadása pontosan ilyen pillanat.