Gazdasági hullámzások, politikai feszültségek és őszi világtrendek jellemezték az elmúlt hetet.
A magyar belpolitika és a nemzetközi színtér egyaránt mozgalmas napokat élt meg – az energiapiac, az infláció, a külpolitikai helyzet és a technológiai világ is új fordulatokat hozott.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke legutóbbi közösségi bejegyzésében ismét az európai és amerikai vezetőket tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban értékelte a koppenhágai EU-csúcs eredményeit. Azt mondta, Brüsszel háborús stratégiája illúziókra épül, és Magyarország nem kíván részt venni benne. A kormányfő bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményez a tervek ellen, miközben továbbra is a békét és a tárgyalásos megoldást sürgeti.

A koppenhágai EU-csúcson éles viták zajlanak Ukrajna jövőjéről és az európai biztonságról. Orbán Viktor szerint a tárgyalásokon olyan javaslatok kaptak hangsúlyt, amelyek szerinte a háború eszkalációját kockáztatják. Az orosz vagyon felhasználása, Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítása és a fegyverszállítások finanszírozása került középpontba.

Sosem látott ütemben növekszik a magyar államadósság. Az ország tartozása átlépte a 63 ezer milliárd forintot, a kamatterhek megduplázódtak, és ma már minden magyar több mint hatmillió forintnyi adósságot „cipel a vállán”. Hogyan jutottunk idáig, és mit jelent ez a hétköznapi embereknek?

A szerdán kezdődő koppenhágai EU-csúcs előtt Orbán Viktor figyelmeztetett: kemény ütközet várható az uniós tagállamok között Ukrajna csatlakozása és Európa biztonságpolitikája ügyében. A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem enged a nyomásnak, és nem küldi a magyar emberek pénzét Ukrajnába.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Az elmúlt napokban ismét kiéleződött Magyarország és Ukrajna viszonya. A feszültséget egy ukrán bejelentés robbantotta ki: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán–magyar határnál ismeretlen drónok sértették meg Ukrajna légterét, és ezek „nagy valószínűséggel magyar katonai eszközök” voltak.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.

2025. október 1-jétől új mérföldkőhöz érkezik a magyar családpolitika: a háromgyermekes anyák teljes mértékben mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól a munkából származó jövedelmük után. Ez az intézkedés nemcsak a családtámogatási rendszer bővülését jelenti, hanem közvetlen pénzügyi segítséget is: egy átlagos család esetében akár 106 ezer forinttal több maradhat havonta a családi kasszában.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 25-i Kormányinfón több aktuális ügyre is reagált, köztük a Szőlő utcai gyermekotthon körül kialakult botrányra. A politikus szerint a közéletben olyan rágalmak jelentek meg, amelyekhez hasonlót az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt.

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök szerdán telefonon egyeztettek, a hívásról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be rövid közleményben. A beszélgetés középpontjában az energiaellátás, az orosz olaj, valamint a háború és a világgazdaság kérdései álltak.