Ebben a kategóriában összesen 168 hír található.
Újabb külgazdasági fordulóponthoz érkezhet Magyarország: a kormány amerikai partnerekkel tárgyal egy stratégiai üzleti együttműködésről, amely várhatóan több szektort is érint – az energetikától kezdve a hadiiparon át az innovációs technológiákig. A tárgyalások a washingtoni és budapesti diplomáciai kapcsolatok stabilizálását is célozzák, különös tekintettel a közelmúlt politikai feszültségeire.
Június 28-án rendezik meg a 2025-ös Budapest Pride felvonulást, amely az idei évben különösen erős nemzetközi figyelem középpontjába került. A rendezvényt hivatalosan is támogatja Budapest Főváros Önkormányzata, ezzel kikerülve a kormányzati korlátozások hatályát. Az eseményre több mint 70 európai parlamenti képviselő jelezte részvételét, látványos kiállást demonstrálva a magyar LMBTQ-közösség mellett.
A magyar Országgyűlés 2025. június 18-án elfogadta a 2026-os állami költségvetést, amelynek központi célja, hogy a gazdasági növekedés lassulása ellenére is stabilitást, kiszámíthatóságot és erőteljes társadalmi támogatást biztosítson. A törvényjavaslat kormányoldali többséggel ment át, az ellenzéki pártok többsége nem támogatta.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi nyilatkozatában komoly aggodalmának adott hangot az Európai Bizottság közelgő energiapolitikai kezdeményezései kapcsán. A kormányfő szerint az uniós tervek, amelyek az orosz eredetű energiahordozók – elsősorban földgáz – importjának további korlátozását célozzák, közvetlen veszélyt jelenthetnek Magyarország energiaellátására és a lakosság által fizetett rezsiköltségekre.
2025 nyara történelmi fordulópontként vonul be a hazai hadiipar történetébe. A magyar állam úgy döntött, hogy kilenc meghatározó védelmi ipari vállalatban meglévő tulajdonrészét egy új holdingvállalatba csoportosítja, majd annak többségét egy magántulajdonban lévő cégre bízza. Ezzel a lépéssel hosszú évtizedek után először fordul elő, hogy a magyar hadiipar kulcspozíciói kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól – legalábbis békeidőben.
A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma ideiglenes intézkedés keretében megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a Budapest Főváros Önkormányzatától szolidaritási hozzájárulás címén további összegeket vonjon le 2025 májusától augusztusáig terjedő időszakra. A döntés értelmében az állam köteles visszafizetni a május 29-én levont 10 171 449 024 forintot, valamint az arra eső késedelmi kamatot is.
Hiába a friss törvényi tiltás, Budapest nem hátrál: a főváros hivatalosan is átvállalta a Budapest Pride szervezését, ezzel nyíltan szembehelyezkedve az új szabályozással. Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn jelentette be: a rendezvényt megtartják – pont úgy, ahogy eddig.
Magyarország a közel-keleti helyzetre hivatkozva bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió legújabb, Oroszország elleni szankciós csomagját. A döntés újabb diplomáciai feszültséget okozhat Brüsszel és Budapest között, és ismét kérdéseket vet fel az uniós szolidaritás és az ukrajnai háború megítélése kapcsán.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elutasította Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs beadványát, amelyben a magyar Országgyűlés által kiszabott pénzbüntetések miatt emeltek panaszt. A politikusok szerint a házelnöki szankciók a véleményszabadságuk korlátozását jelentették, a bíróság viszont másként látta: az ítélet szerint a parlamentnek joga van rendet tartani, és ezt a beavatkozást arányosnak és jogszerűnek minősítette.
Egy belső, zártkörű eseményen elhangzott miniszterelnöki megjegyzés váltott ki újabb hullámokat a hazai politikai közéletben. Orbán Viktor – információk szerint – „sunyi komcsiknak” nevezte azokat a személyeket, akik korábban a Fidesz oldalán álltak, ám most más politikai formációkban, például Magyar Péter mozgalmában tűntek fel.
Péntek reggel a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki az ukrán–orosz háború, az Európai Unió bővítési tervei és a magyar külpolitikai álláspont kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban egy interjúban élesen bírálta a magyar miniszterelnököt. Állítása szerint Orbán Viktor „történelmi hibát követ el” az Ukrajnával szembeni politikájával, amelyet szerinte belpolitikai célokra használ. Emellett azt is sérelmezte, hogy a magyar kormányfő kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, és úgy véli, ez a stratégia hosszú távon kudarcra van ítélve.
