Ebben a kategóriában összesen 168 hír található.
Szombaton ismét útra kel a Budapest Büszkeség menete, amelyet idén – az országos politikai tiltások ellenére – a főváros hivatalos eseményként jelentett be. A Városháza által szervezett rendezvény nem csupán a hazai közélet, hanem a nemzetközi figyelem középpontjába is került. Karácsony Gergely főpolgármester pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján megerősítette: a szabadságot nem lehet betiltani, és a főváros teljes súlyával kiáll a rendezvény mellett.
Ismét felfokozott légkörben készülnek a szervezők a szombati Budapest Pride-ra. Az idei esemény már a megrendezés előtt komoly társadalmi és politikai vitákat generált, miután a rendőrség hivatalosan is közölte: vizsgálatot indított a Pride szervezői ellen, akik szerintük megsértették a rendezvényszervezési szabályokat. A szervezők ezzel szemben diszkriminatív megkülönböztetésre hivatkoznak.
A 2025. június 24-i hágai NATO-csúcson ismét találkozott egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Bár a hivatalos programban nem szerepelt külön egyeztetés kettejük között, a két vezető többször is egy légtérbe került – ez pedig újra reflektorfénybe helyezte az ellentmondásos magyar–ukrán viszonyt.
A magyar kormány nyilvánosan ismertette álláspontját az Európai Unió bővítésének aktuális kérdéséről, különös tekintettel Ukrajna csatlakozási törekvéseire. A kormányzati közlés szerint a hazai lakosság jelentős többsége nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, és ezt az álláspontot kívánják képviselni a nemzetközi fórumokon és tárgyalásokon.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter ismét közvetlen párbeszédre hívta a lakosságot a „Lázárinfó” nevű utcafórum keretében. A személyes jelenléten alapuló eseményeken ezúttal nemcsak a helyi ügyek és a kormányzati tervek kerültek napirendre, hanem a MÁV működésével kapcsolatos kritikák is egyre hangsúlyosabbá váltak.
Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be hétfő este, miután a nemzetközi helyzet romlása – különösen a közel-keleti konfliktus eszkalációja – miatt megnőtt a terrorveszély Magyarországon. A kormányfő szerint hazánk ugyan nem célpont, de az események gyors változása miatt elővigyázatosság szükséges.
A Közel-Keleten kialakuló újabb fegyveres konfliktus árnyékában Magyarország is felkészült reagálni a régióban kibontakozó válságra. Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan bejelentést tesz az iráni légicsapásokkal kapcsolatban, amelyek Katar területét is célba vették. A kormány álláspontja szerint a térség eszkalálódása már nem csupán regionális ügy, hanem egész Európa biztonságát és stabilitását is veszélyezteti.
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
Miközben a rendőrség hivatalosan megtiltotta a Budapest Pride idei megrendezését, Karácsony Gergely főpolgármester nem hátrált meg: bejelentette, hogy június 28-án mindenképp megtartják az eseményt, önkormányzati keretek között, „Budapesti Büszkeség” néven. A főváros vezetése ezzel nemcsak a szólásszabadság és a gyülekezési jog mellett áll ki, hanem egyértelmű jelzést küld a kormányzati szigorításokra is.
Újabb vitát robbantott ki Orbán Viktor az európai döntéshozók között: a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón kijelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy az EU elengedje az orosz energiaimport elleni korlátozásokat. Az indoklás szerint a Közel-Kelet növekvő instabilitása beláthatatlan hatással lehet az energiaárakra – és Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két fronton is függőségbe sodródjon.
Ismét megállt a levegő Brüsszelben: Magyarország és Szlovákia ezúttal is keresztbe tett az Európai Unió legújabb szankciós csomagjának, amely Oroszország gazdasági elszigetelését célozta volna meg. A döntés nemcsak diplomáciai hullámokat keltett, de világossá tette: az unió egysége továbbra is törékeny, ha geopolitikai érdekekről van szó.
A magyar kormány kitart a szuverenitás mellett, az Európai Unió pedig továbbra is blokkolja a támogatásokat – súlyos gazdasági és politikai következmények körvonalazódnak.
