Ebben a kategóriában összesen 140 hír található.
A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz körüli események az elmúlt napokban a hazai közélet egyik legvitatottabb témájává váltak. A kormány és az ellenzék eltérő értelmezései újabb feszültségeket szültek a politikai színtéren.
Budapest évtizedek óta nem állt ilyen súlyos pénzügyi nyomás alatt. A főváros vezetése drámai hangvételű figyelmeztetést adott ki: ha nem történik gyors változás, akár a mindennapi közszolgáltatások is veszélybe kerülhetnek. De mi vezetett idáig? És van-e még visszaút?
2025. június 5-én közös sajtótájékoztatót tartott Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, valamint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Az esemény célja az volt, hogy reagáljanak azokra a nyilvánosságban megjelent bírálatokra, amelyek Ruszin-Szendi katonai pályafutásának bizonyos külpolitikai állásfoglalásait érintették.
2025. június 5-én sajtótájékoztatót tartott Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár, miután lezajlott a bizottság zárt ülése. A megbeszélés középpontjában Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök szerepe állt, különös tekintettel olyan hangfelvételekre, amelyek NATO-üléseken elhangzott kijelentéseit tartalmazzák.
A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák a szövetség jövőjét meghatározó kérdéseket. A találkozó középpontjában a védelmi kiadások növelése és a katonai képességek fejlesztése állt, válaszul a globális biztonsági helyzet romlására és Oroszország növekvő fenyegetésére.
A nyárra parkolópályára került a vitatott törvény.
2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős összeget – több mint 260 milliárd forintot – juttatott olyan alapítványoknak, amelyek a közgazdasági oktatás és tudomány támogatását tűzték ki célul. A Matolcsy György akkori jegybankelnök nevével fémjelzett kezdeményezés idővel közéleti viták középpontjába került: felmerült a kérdés, miként kezelhet közpénzt egy alapítvány, és milyen szinten ellenőrizhető az így felhasznált vagyon sorsa. Az alapítványok tevékenységét éveken át övező átláthatósági vita és a legújabb számvevőszéki jelentések ismét reflektorfénybe helyezték az ügyet – ezúttal jelentős vagyoni veszteség gyanújával.
2025 tavaszán a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) került a figyelem középpontba, miután sajtóinformációk szerint egy, az informatikai szerződésekhez köthető, milliárdos nagyságrendű visszaéléssorozat gyanúja merült fel. Az ügy hatására sor került a vezérigazgató leváltására, és elindult egy átfogó belső vizsgálat is. A történet politikai visszhangot, közgyűlési vitákat és átláthatósági reformokat eredményezett.
