Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

A parlament újabb fél évvel, 2026. május 13-ig meghosszabbította az állami veszélyhelyzetet Magyarországon. A döntés lehetővé teszi a kormánynak, hogy továbbra is rendeleti úton hozzon intézkedéseket – ami a közelgő választások miatt különösen nagy politikai visszhangot váltott ki.

Két ellentétes politikai rendezvény zajlott párhuzamosan Budapesten, ahol több tízezer ember vonult az utcákra. A kormány és az ellenzék hívei egyszerre demonstráltak, jelezve a növekvő politikai feszültséget a 2026-os választások közeledtével.

Lengyelország élesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne lépje át légterét a Trump–Putyin budapesti csúcstalálkozó előtt. A bejelentés újabb diplomáciai hullámokat vetett az Európai Unióban.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.

Donald Trump elismerést kapott Izraeltől a közel-keleti túszok hazahozatalában játszott közvetítői szerepéért. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy más országok is csatlakoznak az Ábrahám-egyezményhez, amely Izrael és több muszlim állam kapcsolatát normalizálta.

Gazdasági hullámzások, politikai feszültségek és őszi világtrendek jellemezték az elmúlt hetet.
A magyar belpolitika és a nemzetközi színtér egyaránt mozgalmas napokat élt meg – az energiapiac, az infláció, a külpolitikai helyzet és a technológiai világ is új fordulatokat hozott.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke legutóbbi közösségi bejegyzésében ismét az európai és amerikai vezetőket tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban értékelte a koppenhágai EU-csúcs eredményeit. Azt mondta, Brüsszel háborús stratégiája illúziókra épül, és Magyarország nem kíván részt venni benne. A kormányfő bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményez a tervek ellen, miközben továbbra is a békét és a tárgyalásos megoldást sürgeti.

A koppenhágai EU-csúcson éles viták zajlanak Ukrajna jövőjéről és az európai biztonságról. Orbán Viktor szerint a tárgyalásokon olyan javaslatok kaptak hangsúlyt, amelyek szerinte a háború eszkalációját kockáztatják. Az orosz vagyon felhasználása, Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítása és a fegyverszállítások finanszírozása került középpontba.