Az európai vezetők egyértelmű üzenetet küldtek: nem kívánják kiélezni a feszültséget Washingtonnal az ukrajnai béketerv ügyében, ugyanakkor nem zárják ki, hogy önálló stratégiai irányt alakítsanak ki, ha az amerikai javaslat elfogadhatatlan feltételeket tartalmazna. A háttérben egyre világosabbá válik: Európa megpróbálná elkerülni a diplomáciai törésvonalakat, de a tartaléktervek már készülnek.

Az ukrán elnök Rómától Londonig jár, hogy európai támogatást kapjon új béke- és újjáépítési javaslatához. Eközben folytatódik az egyeztetés: Oroszország befagyasztott vagyonaiból finanszíroznák Ukrajna jövőjét.

Az USA 2027-ig akarja, hogy Európa vegye át a NATO védelmi képességeinek jelentős részét – Brüsszel és több szövetséges állam élesen bírálja a tervet
Az Egyesült Államok 2025 decemberében közzétette legújabb nemzetbiztonsági doktrínáját, amely radikális irányváltást jelez az eddigi transzatlanti együttműködés történetében. A dokumentum egyértelművé teszi: Washington a jövőben sokkal inkább saját, belső érdekeire koncentrálna, és jelentős részben elvárná, hogy Európa vegye át a kontinens biztonsági struktúráinak működtetését. A stratégia azonnal heves reakciókat váltott ki európai fővárosokban.

Egy szerbiai finomító leállása felborította a térség olajellátását, Szerbia hirtelen importkényszerbe került, Magyarország pedig jelezte: készen áll segíteni. Közben Brüsszel a jövő héten az orosz kőolaj és földgáz teljes kitiltásáról dönthet – ami alapjaiban rengetheti meg Közép-Európa energiabiztonságát.

Franciaország és több nyugati állam intenzív diplomáciai egyeztetéseket indított annak érdekében, hogy béketárgyalásokhoz ültessék Oroszországot és Ukrajnát, ám Kijev továbbra is több kulcskérdésben hajthatatlan, ami nehezíti a rendezési erőfeszítéseket.

2025. november 28-án váratlan politikai földmozgás rázta meg Ukrajnát: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette legfőbb bizalmasát és kabinetfőnökét, Andrij Jermakot, miután korrupcióellenes nyomozók házkutatást tartottak a tisztségviselő otthonában. A döntés új korszakot nyithat Kijev hatalmi struktúrájában, és komoly következményekkel járhat az ukrán diplomáciára és a Nyugattal fenntartott kapcsolatokra is.

2025. november 28-án komoly diplomáciai hullámokat váltott ki Orbán Viktor moszkvai látogatása, miután a német kancellár, Friedrich Merz élesen bírálta a miniszterelnököt azért, mert a látogatást európai egyeztetés nélkül tette meg. A történtek után Berlin – és több uniós vezető politikus – azt várja, hogy Magyarország tisztázza, miért tért el a szokásos brüsszeli egyeztetési protokolltól, és miért nem tájékoztatta előzetesen partnereit a diplomáciai kezdeményezésről.

A NATO 2025. december 1-jén zárt ajtók mögötti diplomáciai egyeztetést tartott, miután az ukrajnai háború és a térségben zajló politikai mozgások újabb feszültséghullámot indítottak el Európában. A találkozón Mark Rutte NATO-főtitkár és az ukrán védelmi miniszter vett részt, és bár a megbeszélés részleteit nem hozták nyilvánosságra, a szövetség tagországai szerint elkerülhetetlenné vált egy határozottabb külpolitikai irányvonal megvitatása. A zárt egyeztetést sokan a december 3-án esedékes hivatalos NATO-miniszteri ülés előkészítő lépésének tekintik, amely hosszú távon is átformálhatja a kontinens biztonsági helyzetét.

Megint figyelmet követel magának Namíbia különös nevű politikusa: Uunona Adolf Hitler, Ompundja körzetének veterán vezetője ismét rajthoz áll a regionális választáson. A név ugyan világszerte megütközést kelt, de a tanácsos hangsúlyozza: semmi köze nincs a történelem hírhedt diktátorához — őt csupán egy váratlan névválasztási hagyomány sodorta ebbe a sajátos helyzetbe.

Az Európai Parlament 2025-ben újabb állásfoglalást fogadott el Magyarország jogállamisági helyzetéről, amelyben a képviselők a demokratikus intézmények működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggályokat fogalmaznak meg. A dokumentum szerint több területen olyan változások történtek, amelyek miatt az uniós alapelvek érvényesülése vitathatóvá vált.

A Fővárosi Törvényszék kimondta: valótlan állításokat közölt több kormánypárti lap a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. A döntés értelmében helyreigazítást kell közzétenniük azoknak a sajtóorgánumoknak, amelyek a nyáron nagy visszhangot kiváltó „feljegyzést” a párthoz kötötték. A bírósági ítéletről Magyar Péter pártelnök számolt be.

Újabb diplomáciai fordulatok ellenére sem közeledtek érdemben az álláspontok az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között zajló béketárgyalásokon. Európai vezetők szerint továbbra sincs jele annak, hogy Moszkva hajlandó lenne tűzszünetre vagy a konfliktus mérséklésére.