Az elmúlt napokban ismét a nemzetközi politika középpontjába került az energiapolitika. Donald Trump amerikai elnök felszólította Európát, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, mondván: minden egyes hordó Moszkva háborús gépezetét finanszírozza. A Fehér Ház számításai szerint az EU évente dollármilliárdokkal támogatja közvetve Oroszországot energiahordozó-import révén.

Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben fogadta Robert Fico szlovák miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy Szlovákia továbbra is aktívan támogassa Kína érdekeit az Európai Unióban. A találkozó középpontjában az uniós védővámok és a kétoldalú gazdasági együttműködés felgyorsítása állt.

Az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra szóló uniós költségvetési kiegészítést, amely több területet érint – az igazságügyi együttműködéstől a nukleáris biztonságon át a tengeren túli partnerségekig. Bár a javaslat még hosszú tárgyalási folyamat előtt áll, a magyar kormány máris jelezte: ha Budapest nem kapja meg a neki járó forrásokat, kész élni a vétó lehetőségével.

A somogyi Kötcse neve az elmúlt két évtizedben összeforrt a Fidesz elitjének zárt körű szezonnyitóival. Orbán Viktor minden évben itt vázolta fel politikai irányát, miközben a külvilág legfeljebb az érkező autókat, a vendégek öltözékét vagy egy-egy kiszivárgott mondatot láthatott.

A Somogy megyei Kötcse szeptember első vasárnapján ismét az országos figyelem középpontjába kerül. A Polgári Magyarországért Alapítvány 24. alkalommal rendezi meg a Dobozy-kúriában a Polgári Pikniket, amely a hazai konzervatív közélet egyik legfontosabb, zártkörű találkozója. Az esemény nyitóbeszédét hagyományosan Orbán Viktor miniszterelnök tartja, aki ezzel minden évben kijelöli a politikai ősz főbb irányait.

Orbán Viktor saját chatcsatornát indított, hogy közvetlenül tájékoztassa a polgárokat az ország sorsát érintő kérdésekről. A miniszterelnök a Facebookon jelentette be az új lehetőséget, amely lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt és a vélemények kifejezését.

Az elmúlt napokban gyorsan diplomáciai üggyé fajult a magyar–ukrán viszony. Egy katonai kitiltással kezdődött, majd nyilvános üzengetések és kemény nyilatkozatok követték, végül Ukrajna hivatalosan is bekérette a magyar nagykövetet. Íme a történet időrendben.

Sajtóhírek alapján a Fidesz több választókerületben is új jelöltekkel készül a 2026-os országgyűlési választásokra. A párt elnöke, Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy a 106 egyéni körzetből már csak néhány helyen nem született döntés, a legtöbb jelölés lezárult.

Ismét támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, amely rövid időn belül már a harmadik ilyen eset. A szállítás Magyarországra leállt, a külügyminiszter pedig súlyos figyelmeztetésként értelmezte az eseményeket.

Az államalapítás ünnepe mindig különleges nap a magyar politikában is: szimbólum, hagyomány és hatalmi üzenet egyaránt. Orbán Viktor miniszterelnök 2025-ben több helyszínen és több szerepben jelent meg augusztus 20-án: állami kitüntetések átadójaként, vendéglátóként és közösségi üzenetek formálójául is.

Augusztus 20-án, Pannonhalmán, az államalapító király emlékének szentelt ünnepen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke új politikai programot hirdetett, amelyet Szent István-programnak nevezett el. Nem négyéves ciklusokban gondolkodik, hanem egy teljes nemzedéknyi időben – mondta –, mert szerinte az ország jelenlegi problémái nem rövidtávú toldozgatással, hanem hosszú távú építkezéssel kezelhetők.

Washingtonban már eldőlt, hogy a békefolyamat következő lépése egy közvetlen tárgyalás lehet Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. A háttérben egyre inkább körvonalazódik: Magyarország neve is felmerült lehetséges helyszínként. Bár a Kreml nem erősítette meg a hírt, amerikai és európai források szerint a diplomáciai előkészítés zajlik.