Magyarország újabb frontot nyit Brüsszellel szemben: a kormány pert indít az Európai Unió ellen az orosz energiaimportok korlátozására vonatkozó tervek miatt, arra hivatkozva, hogy a szabályozás veszélyezteti az ország ellátásbiztonságát és sérti a tagállami szuverenitást.

A kormány adócsökkentést ígér a kisvállalkozásoknak, és már jövő héten megállapodhat a gazdasági kamarákkal – a lépés a működési terhek enyhítését és a gazdaság élénkítését célozza, miközben a kabinet átalakítja energia- és gazdaságpolitikáját.

A MOL azt vizsgálja, hogy megvásárolja az orosz Gazprom szankciók alatt álló részesedését a szerb NIS olajtársaságban, ami komoly geopolitikai kockázatokkal, ugyanakkor stratégiai lehetőségekkel is járhat a régió energiapiacán.

A Magyar Nemzeti Bank tematikus forgalmiérme-változatot jelentett be a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulójára. Az új 200 forintos érme 2025. november 5-én jelenik meg, a hagyományos 200-as paramétereivel, de eltérő emlék-grafikával.

A világ borászatainak presztízs-ranglistája új lendületet vett: a The World’s 50 Best Vineyards 2025 ma nyilvánosságra hozta az idei „51–100” közötti mezőnyt. Ez az a tér, ahol már látszik, kik kerülhetnek be hamarosan a globális borélmény legbelső körébe. A nagy kérdés: kik lesznek azok, akik idén ténylegesen felzárkóznak az évente újraíródó top50 élvonalába?

A következő inflációs adat előtt nem az élelmiszer és nem is a benzin árán múlik a hangulat: a piac most a szolgáltatásokon tartja a szemét. A fodrásztól a fogorvosig ezek az árak nem engednek vissza — és ez köti meg a jegybankok kezét.

A nemzetközi inflációs sokk után több országban felmerült, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncok profitmarzsát korlátozzák. Ez azt jelentené: a bolt nem árazhatná egy termék beszerzési ára fölé egy bizonyos százaléknál többre.

Az Európai Központi Bank döntése értelmében 2029-re bevezetik a digitális eurót. Az új fizetőeszköz célja, hogy erősítse az euróövezet pénzügyi függetlenségét és csökkentse a külföldi fizetési szolgáltatók befolyását Európában.

Ellentétes irányú folyamatok rajzolódnak ki az európai gazdaságban: miközben a baromfihús iránti kereslet tovább nő, az árak átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, az új teherautók és furgonok regisztrációja viszont közel tíz százalékkal visszaesett. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszeripar még tartja magát, ám a szállítási és ipari szektor lassulása a gazdaság mélyebb szerkezeti változását jelezheti.

Nemzetközi sikerrel zárult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezette „Operation NOXIA II” művelet, amelyben negyven ország vámhatósága lépett fel közösen az illegális és veszélyes áruk – köztük hamis cigaretták, mérgező hulladékok és kábítószer-alapanyagok – kereskedelme ellen. Az Ázsia–Európa térséget érintő akció példátlan együttműködést hozott, és egyértelmű üzenetet küldött: az Európai Unió és partnerei készek összehangoltan fellépni a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításáért.

Történelmi megállapodás született Dél-Koreában: Donald Trump amerikai és Xi Jinping kínai elnök személyes találkozójukon megegyeztek a ritkaföldfémek exportjának fenntartásáról és a kölcsönös vámtarifák csökkentéséről. Az egyezség egyelőre ideiglenes, de szakértők szerint új fejezetet nyithat a világkereskedelemben – és enyhítheti az elmúlt években fokozódó amerikai–kínai feszültséget, amely az egész világgazdaságra, így Európára és Magyarországra is kihatott.

Szeptemberben mérséklődött Magyarország külkereskedelmi többlete: az aktívum 589 millió euróra csökkent, mivel az import gyorsabban nőtt, mint az export. A gyengébb forint és az emelkedő energiaárak tovább terhelték a külkereskedelmi mérleget.