Újabb jelentős fordulóponthoz érkezett az Egyesült Államok és Venezuela között elmérgesedett politikai és geopolitikai konfliktus. Az amerikai szenátus csütörtökön olyan határozat elfogadásáról szavaz, amely korlátozná Donald Trump elnök további katonai lépéseit Venezuelával kapcsolatban, ha azokat kongresszusi jóváhagyás nélkül tervezi végrehajtani. A vitatott jogi javaslat a háborús jogkörök feletti ellenőrzést próbálja erősíteni, miután a Fehér Ház szokatlan katonai műveleteket hajtott végre a dél-amerikai országban az elmúlt hónapokban. A döntés kimenetele szorosnak ígérkezik, és tovább növeli a pártpolitikai feszültséget Washingtonban.

Heves reakciók özönét váltotta ki az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója, amelynek során elfogták Nicolás Madurót, és átmeneti irányításról szóló terveket jelentettek be. A lépés a világ legtöbb fővárosában azonnali diplomáciai visszhangot keltett.

Koszovó 2025. december 28-án előrehozott parlamenti választásokat tart annak érdekében, hogy véget vessen a hónapok óta tartó politikai patthelyzetnek. Ez már a második választás az évben, miután a februári voksolást követően sem sikerült működő kormányt alakítani.

Az amerikai törvényhozás jelenleg téli szünetet tart, miközben a külpolitikai fókusz Donald Trump és nemzetközi vezetőkkel folytatott magas szintű egyeztetéseken van. A politikai aktivitás középpontjában a nemzetközi békefolyamatok előmozdítása áll, különösen a háborús konfliktusok diplomáciai rendezésének kérdéseiben.

Moszkvában tartotta meg hagyományos év végi sajtótájékoztatóját Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyen ismét határozott álláspontot képviselt az ukrajnai háború kérdésében. Az államfő világossá tette: Oroszország nem változtat céljain, a katonai műveletek addig folytatódnak, amíg az általa kitűzött hadicélokat el nem érik.

Brüsszel–Budapest – Újabb éles fordulatot vett az Orbán Viktor és az Európai Unió közötti politikai küzdelem. A magyar miniszterelnök a brüsszeli vitákban ismét kemény hangot ütött meg, miközben idehaza nagyszabású patrióta nagygyűlést szervezett, amelyet hívei erődemonstrációnak, bírálói nyílt hadüzenetnek tartanak az uniós fősodorral szemben.

Prága–Brüsszel–Budapest – Fontos politikai fordulat történt Közép-Európában: Petr Pavel cseh köztársasági elnök december 15-én kinevezte Andrej Babiš vezetésével az új cseh kormányt, miután az ANO megnyerte a parlamenti választást és koalíciót kötött jobboldali, euroszkeptikus partnereivel. A fejlemény azonnal felkeltette Brüsszel figyelmét – és Budapesten is komoly jelentőséget tulajdonítanak neki.

Európai vezetők megállapodásra jutottak egy többnemzeti katonai erő létrehozásáról, amely Ukrajna területén a béke fenntartását és a biztonság stabilizálását szolgálná – erősítették meg kedden diplomáciai források. A kezdeményezés egyelőre politikai szinten kapott zöld jelzést, a részletek kidolgozása azonban még folyamatban van.

Éles bírálatot fogalmazott meg Magyarország az Európai Unió egyik tervezett intézkedésével szemben, amely az Oroszországhoz köthető pénzügyi és vagyoni eszközök befagyasztását célozza. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a javaslat jogszerűsége erősen vitatható, és nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is súlyos következményekkel járhat az Európai Unió számára.

Új szintre emelkedett a politikai feszültség Magyarországon: miközben a kormány egyre határozottabban nevezi meg és kategorizálja az ellenzéki politikai kezdeményezéseket, Budapesten ezrek vonultak utcára a gyermekvédelmi intézményekben feltárt bántalmazási ügyek miatt. A két folyamat együttesen arra utal, hogy a magyar közéletben egyszerre erősödik az intézményes politikai szembenállás és az utcai politizálás.

Brüsszel, 2025. december– Egyre élesebb viták zajlanak az Európai Unión belül az orosz állami vagyonok sorsáról és azok Ukrajna támogatására történő felhasználásáról. A kérdés megosztja a tagállamokat, miközben több európai ország párhuzamosan saját politikai és gazdasági kihívásaival is kénytelen szembenézni.

Washington, csütörtök  — Meglepő fordulatot vett az amerikai belpolitika: az Egyesült Államok Képviselőházában szavazásra bocsátották a Donald Trump elleni újabb impeachment-kezdeményezést, ám az indítvány végül elbukott. A kudarc oka nem a republikánus ellenállás volt, hanem az, hogy a demokrata képviselők jelentős része sem támogatta saját oldaluk javaslatát.