Éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök politikájával szemben egy volt osztrák kancellár, aki szerint Magyarország uniós vétói nem képesek megállítani az Európai Unió döntéshozatalát, ugyanakkor hosszú távon ronthatják az ország nemzetközi megítélését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádba utazik 2026.01.14., ahol szerb kormányzati partnereivel folytat tárgyalásokat a magyar–szerb energetikai és gazdasági együttműködés további erősítéséről.

Koppenhága–Washington–Teherán, 2026. január  A nemzetközi politika két kiemelt térségben is újabb fordulóponthoz érkezett: Dánia és Grönland szorosabb együttműködésről állapodott meg, miközben az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan támogatásáról biztosította az iráni tüntetőket, bírálva a teheráni hatóságok fellépését.

Hivatalosan is kezdetét vette a választási év: a köztársasági elnök aláírta a határozatot, amellyel kiírta az országgyűlési választásokat. A döntéssel egy csapásra új szakaszba lépett a magyar belpolitika, és megkezdődött az a több hónapos időszak, amely meghatározhatja az ország jövőjét.

Budapest, 2026. január 10., szombat — A kormánypárt Fidesz-KDNP szombaton tartotta jelöltbemutató kongresszusát, ahol hivatalosan is bejelentették, hogy a pártszövetség összesen 106 egyéni választókerületi jelölttel indul a közelgő országgyűlési választáson. Ez a teljes jelöltlista 65 „régi”, ismertebb politikust és 41 új arcot tartalmaz, jelezve a párt stratégiájában a tapasztalat és a megújulás kombinációját.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton nagyszabású rendezvényen nyitotta meg a Fidesz–KDNP választási kampányát. Beszédében egyértelművé tette: a kormánypárt nem fogadja el az ellenzék által hangoztatott „választási vereség” narratíváját, és teljes erővel készül a közelgő országgyűlési megmérettetésre.

Washington / Brüsszel – Újabb geopolitikai hullámokat vetett Donald Trump pénteki bejelentése, miszerint az Egyesült Államok hajlandó lenne katonai garanciákat vállalni Ukrajna védelmére – ám csak abban az esetben, ha a jelenlegi háború lezárul.

 Újabb jelentős fordulóponthoz érkezett az Egyesült Államok és Venezuela között elmérgesedett politikai és geopolitikai konfliktus. Az amerikai szenátus csütörtökön olyan határozat elfogadásáról szavaz, amely korlátozná Donald Trump elnök további katonai lépéseit Venezuelával kapcsolatban, ha azokat kongresszusi jóváhagyás nélkül tervezi végrehajtani. A vitatott jogi javaslat a háborús jogkörök feletti ellenőrzést próbálja erősíteni, miután a Fehér Ház szokatlan katonai műveleteket hajtott végre a dél-amerikai országban az elmúlt hónapokban. A döntés kimenetele szorosnak ígérkezik, és tovább növeli a pártpolitikai feszültséget Washingtonban.

Heves reakciók özönét váltotta ki az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója, amelynek során elfogták Nicolás Madurót, és átmeneti irányításról szóló terveket jelentettek be. A lépés a világ legtöbb fővárosában azonnali diplomáciai visszhangot keltett.

Koszovó 2025. december 28-án előrehozott parlamenti választásokat tart annak érdekében, hogy véget vessen a hónapok óta tartó politikai patthelyzetnek. Ez már a második választás az évben, miután a februári voksolást követően sem sikerült működő kormányt alakítani.

Az amerikai törvényhozás jelenleg téli szünetet tart, miközben a külpolitikai fókusz Donald Trump és nemzetközi vezetőkkel folytatott magas szintű egyeztetéseken van. A politikai aktivitás középpontjában a nemzetközi békefolyamatok előmozdítása áll, különösen a háborús konfliktusok diplomáciai rendezésének kérdéseiben.

Moszkvában tartotta meg hagyományos év végi sajtótájékoztatóját Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyen ismét határozott álláspontot képviselt az ukrajnai háború kérdésében. Az államfő világossá tette: Oroszország nem változtat céljain, a katonai műveletek addig folytatódnak, amíg az általa kitűzött hadicélokat el nem érik.