Újabb csapás érte Magyarország energiabiztonságát: az Ukrajnából indított drón- és rakétatámadás következtében megsérült a Barátság kőolajvezetékhez tartozó unechai átrakóállomás, így ismét leállt az orosz kőolaj szállítása hazánk felé. A hírre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felháborítónak nevezte az esetet, és világossá tette: Magyarország nem engedi, hogy belesodorják az ukrajnai háborúba.

Sokan a béke felcsillanását remélték, mégis csak újabb bizonytalansággal zárult Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója. A világ szeme Anchorage-re szegeződött, de az esemény inkább emlékeztetett egy gondosan megrendezett színházi előadásra, mint valódi diplomáciai fordulópontra.

Ma kezdődik az alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó, amelyről a The New York Times úgy véli: már puszta megtartása is komoly politikai fegyvertény Vlagyimir Putyinnak. Az amerikai lapot idéző ukrán Unian szerint Moszkva ezzel kitörhet a nemzetközi diplomáciai elszigeteltségből, és közvetlenül győzheti meg Donald Trumpot saját elképzeléseiről.

Egy nappal a Trump–Putyin alaszkai csúcs előtt a világ vezető lapjai egyszerre beszélnek történelmi esélyről és veszélyes kockázatról. Bár a nyugati fővárosokban egyre erősebben körvonalazódik az egységes álláspont, a nemzetközi sajtóban érezhető az aggodalom: vajon a tárgyalóasztalnál is kitart-e ez az egység?

Augusztus 14-én jelent meg a PragerU amerikai médiaplatformon egy interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel, amelyben a kormányfő a 2026-os országgyűlési választások kapcsán beszélt politikai terveiről és saját szerepéről.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) ritkán tapasztalt nyíltsággal tett közzé közleményt, amelyben név szerint említ egy magyar ellenzéki politikust. A dokumentum szerint az Európai Bizottság – Ursula von der Leyen vezetésével – Magyar Pétert és a Tisza Pártot segítené hatalomra Magyarországon, akár a 2026-os parlamenti választások előtt. Az állításban több uniós tagállam, civil szervezetek, az Európai Néppárt és Ukrajna is szerepel, mint a folyamat résztvevői.

Egy nappal a várhatóan történelmi jelentőségű alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt rendkívüli videókonferencián egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, az Európai Unió vezetőivel és a NATO főtitkárával. A találkozó célja egyértelmű volt: közös kereteket szabni a pénteki tárgyalásnak, és megelőzni, hogy Ukrajna jövőjéről Kijev részvétele nélkül szülessen döntés.

A mai napon, egy szokatlanul széleskörű virtuális megbeszélés keretében találkozott egymással Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a német kancellár, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői. A találkozó időzítése nem volt véletlen: két nappal később, augusztus 15-én Trump Alaszkában ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyinnal.

A világ szeme augusztus 15-én Alaszkára szegeződik: Donald Trump és Vlagyimir Putyin több mint négy év után először ül le személyesen tárgyalni egymással. A csúcstalálkozó helyszínének – az alaszkai Elmendorf–Richardson katonai bázisnak – kiválasztása nemcsak logisztikai döntés, hanem komoly geopolitikai üzenet is.

A péntekre tervezett, Alaszkában megrendezendő Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt az Európai Tanács közös nyilatkozatot kívánt kiadni az uniós állam- és kormányfők nevében. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban közölte: Magyarország nem csatlakozik ehhez a dokumentumhoz.

A nemzetközi figyelem augusztus 15-én Alaszkára szegeződik, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik személyesen. A The New York Times értesüléseire hivatkozó híradások szerint a megbeszélés akár meglepően rövidre is zárulhat – percek alatt –, ha a felek előre egyeztetett feltételek mentén jutnak közös nevezőre.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közzétett videóban reagált az ukrán kormány új terveire, amelyek a 18 éves fiatalok katonai szolgálatra hívását is lehetővé tennék. Szerinte ez a döntés a fronton való részvételt jelentené a fiatalok számára.