Miközben a világ eseményei újra meg újra átírják a gazdasági terveket, a hazai politikai színtéren is sok a kérdés – ezekre próbált válaszokat adni a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely és Vitályos Eszter. A miniszterelnökséget vezető miniszter egyszerre próbálta csillapítani a vitákat és erősíteni a kormányzati narratívát: van megoldás a lakhatásra, a béke lehetősége még nem veszett el, és a gazdasági lassulás sem feltétlen kudarc.

Lázár János építési és közlekedési miniszter öt, állami forrásból felújított kastély használati jogát adta át a 4iG cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalatnak – közölte a sajtó több forrása. A döntés a közvélemény és egyes politikai szereplők részéről is jelentős érdeklődést és kritikát váltott ki.

Egy friss kormányrendelet-tervezet szerint a jövőben a hatóságok elektronikus nyomkövető eszközt alkalmazhatnának olyan személyekkel szemben, akik egyes külföldi állami vezetők magyarországi látogatása idején a biztonságukat veszélyeztethetik. A szabályozás különlegessége, hogy ilyen intézkedésre akár konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is sor kerülhet, pusztán megelőzési céllal.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén közzétett üzenetében arról írt, hogy szerinte egyre nyilvánvalóbb az ukrán érdekek jelenléte a magyar belpolitikában. A kormányfő szerint már nemcsak politikai pártok, hanem újságírók és szakértők is a kijevi vezetés szempontjait képviselik Magyarországon.

Campus Fesztivál, Debrecen
Majka fellépett a debreceni Campus Fesztiválon. Előadása során elhangzott a "Csurran, cseppen" című dal, amelyben egy fiktív ország, Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét alakította. A dal záró jelenetében a stáb egyik tagja mikrofont tartott Majka fejéhez, imitálva annak "fejbelővését". Majka ezután összeesett a színpadon. A jelenetet közvetlen reakciók követték: a közönség tapssal és ujjongással fogadta a jelenetet.

Miközben Európa a háború árnyékában igyekszik egységesen fellépni Oroszországgal szemben, Szlovákia egy meglepő lépéssel blokkolta az Európai Unió 18. szankciós csomagját. A pozsonyi kormány döntése feszültséget keltett Brüsszelben, és megkérdőjelezte az unió egységét az orosz agresszió kezelésében.

Írni veszélyes lett. Nem a szó hagyományos értelmében. Nem arról van szó, hogy valaki rossz kritikát kap, vagy nem olvassák. Hanem arról, hogy egy mondatért, egy gondolatért, egy bejegyzésért éveket lehet kapni – börtönben, táborban, távollétben. És nem a 20. századi Szovjetunióban, hanem most. Ma.

Egyre több kérdőjel egy régi szövetséges körül
Lengyelország 2025 júliusában végleg hazarendelte budapesti nagykövetét. A döntés hátterében nem csupán egy diplomáciai nézetkülönbség áll, hanem egy konkrét ügy: Magyarország védelmet nyújtott egy olyan volt lengyel kormánytisztviselőnek, akit hazájában korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak.

2025. július 15.
Magyarország három ukrán állampolgárt – katonai tisztségviselőket – nyilvánított nemkívánatos személlyé, és kitiltotta őket az ország területéről. A magyar hatóságok indoklása szerint a döntés összefüggésben állt „olyan, harmadik országban végzett tevékenységekkel”, amelyek ellentétesek voltak a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök „lázadást” hirdetett az Európai Bizottság költségvetési javaslata ellen, nem csupán Magyarországon vált heves viták tárgyává a mezőgazdasági támogatások jövője: számos uniós tagállamban is tiltakozások indultak az új kerettervekkel szemben. A „lázadás” így új értelemet kapott — ez már nem csak hazai, hanem európai mozgalom.

Fekete-Győr András szerint Tiborcz István egyik üzlettársa 2022-ben közvetlenül megkereste őt azzal a céllal, hogy a Momentum pártot bizonyos feltételek mellett a Fidesz érdekei mentén elindítsák a választásokon. A volt pártelnök szerint ez nem csupán egy informális közeledés volt, hanem konkrét támogatási ajánlatot is tartalmazott, amely milliárdos nagyságrendű pénzügyi segítséget és technikai hátteret ígért volna a Momentum számára.

Orbán Viktor miniszterelnök egy új, munka melletti családtámogatási formát jelentett be CSED Extra néven, amely 2025. július 1-től lép életbe. A cél az, hogy a kisgyermekes anyák ne kerüljenek választás elé: anyaság vagy munka. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díjat (CSED) munkavégzés mellett is megkapják.