Megosztás az X-en
Miközben Európa a háború árnyékában igyekszik egységesen fellépni Oroszországgal szemben, Szlovákia egy meglepő lépéssel blokkolta az Európai Unió 18. szankciós csomagját. A pozsonyi kormány döntése feszültséget keltett Brüsszelben, és megkérdőjelezte az unió egységét az orosz agresszió kezelésében.
Egyetlen tagállam döntése: leállt az EU gépezete
Az EU-ban a külpolitikai döntések egyhangúságot igényelnek – vagyis egyetlen ország vétója elég ahhoz, hogy egy egész intézkedéscsomag elbukjon. Most Szlovákia él ezzel az eszközzel, és megakadályozta az újabb gazdasági és hadiipari korlátozásokat Moszkva ellen.
A döntés mögött Robert Fico miniszterelnök kormánya áll, amely gazdasági és energetikai szempontokra hivatkozva kérdőjelezte meg a szankciók hatékonyságát és indokoltságát.
Miről szólna a 18. szankciós csomag?
Az új szankciók célja lett volna:
- az orosz hadiiparhoz szükséges nyugati technológia leállítása,
- orosz pénzügyi szereplők hozzáférésének korlátozása az európai tőkepiacokhoz,
- a közvetett gázkereskedelem szigorítása harmadik országokon keresztül (pl. Törökország, Kína),
- és új szállítási, biztosítási korlátozások bevezetése.
Ez utóbbi különösen érzékenyen érintené azokat a kelet-közép-európai országokat, amelyek még mindig jelentős mértékben függenek az orosz földgáztól – Szlovákia pedig épp ez ellen tiltakozik.
Fico: "Nem lehet öncélúan szankciózni"
Robert Fico egy nyilatkozatban közölte:
„Szankciókat csak akkor szabad hozni, ha azok hatékonyak és nem ártanak jobban a saját polgárainknak, mint az ellenfélnek.”
A szlovák vezetés szerint a csomagban szereplő gázpiaci korlátozások jelentős energiaválságot idéznének elő az országban. Fico azt is jelezte, hogy támogatnák a szankciókat, ha a földgázkérdést külön tárgyalnák.
EU-s válasz: kompromisszumkeresés vagy repedés?
Az Európai Bizottság próbálta enyhíteni a feszültséget: módosított változatot javasolt, azonban a tanácsi ülés végén nem született megegyezés. Brüsszel így kénytelen elhalasztani a döntést, miközben Ukrajna és több nyugat-európai tagállam sürgetné a fellépést Oroszországgal szemben.
A kérdés most az: beindul-e egy dominóeffektus, amely más kelet-európai országokat is vétóra ösztönözhet (pl. Magyarországot), vagy sikerül kompromisszumot találni?
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Rövid távon nincs újabb korlátozás Oroszország ellen.
A Kreml gazdaságát ez erősítheti, mivel egy újabb csapást most elkerült.
Az EU belső törésvonalai mélyülhetnek, főleg az energiafüggő országok és a „szankciópárti” tagállamok között.
Elemzők szerint
Több nemzetközi szakértő úgy véli, hogy Szlovákia döntése nem teljesen meglepő, hiszen Fico korábban is Moszkva-barátsággal vádolt kijelentéseket tett. Ugyanakkor ez most nem csupán politikai üzenet, hanem gazdasági túlélési stratégia is lehet.
Az Európai Unió jelenleg egy törékeny egyensúlyi helyzetben lavírozik: hogyan lehet fenntartani az egységet a szankciós politika frontján, miközben egyes tagállamok saját energiabiztonságukat féltik?
Szlovákia döntése új korszakot nyithat az EU belső vitáiban – a kérdés már csak az, hogy ez csak figyelmeztetés volt, vagy tartós szembenállás kezdete.