Ebben a kategóriában összesen 196 hír található.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet szerint a kormány jelentős megtakarítási intézkedéseket vezet be az állami tulajdonú gazdasági társaságok körében. A döntés értelmében az érintett cégeknek az idei év első felére vetítve az előző év hasonló időszakához képest legalább 5 százalékos csökkentést kell végrehajtaniuk a személyi jellegű kiadásaikban – vagyis elsősorban a bérek és a kapcsolódó járulékok területén.
Szombaton Budapest történetének egyik legnagyobb tömegrendezvényének lehettünk tanúi. Több mint százezer ember gyűlt össze a belváros szívében, hogy részt vegyen a 2025-ös Budapest Pride-on – annak ellenére, hogy az eseményt a rendőrség formálisan megtiltotta. A felvonulás nemcsak az LMBTQ+ közösség iránti szolidaritásról, hanem a demokratikus jogok melletti kiállásról is szólt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlése szerint a szombatra bejelentett Budapest Pride rendezvény tiltott gyűlésnek minősül. A hatóság korábban megtiltotta annak megtartását, a szervezők azonban nem éltek jogorvoslattal, így a tiltás jogerőssé vált.
A rendőrség hivatalosan tiltott gyűlésnek nyilvánította a mai Budapest Pride felvonulást. A szervezők nem egyeztettek a hatóságokkal, és a tiltó határozat ellen nem nyújtottak be jogorvoslatot, így az jogerőre emelkedett.
Szombaton ismét útra kel a Budapest Büszkeség menete, amelyet idén – az országos politikai tiltások ellenére – a főváros hivatalos eseményként jelentett be. A Városháza által szervezett rendezvény nem csupán a hazai közélet, hanem a nemzetközi figyelem középpontjába is került. Karácsony Gergely főpolgármester pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján megerősítette: a szabadságot nem lehet betiltani, és a főváros teljes súlyával kiáll a rendezvény mellett.
Ismét felfokozott légkörben készülnek a szervezők a szombati Budapest Pride-ra. Az idei esemény már a megrendezés előtt komoly társadalmi és politikai vitákat generált, miután a rendőrség hivatalosan is közölte: vizsgálatot indított a Pride szervezői ellen, akik szerintük megsértették a rendezvényszervezési szabályokat. A szervezők ezzel szemben diszkriminatív megkülönböztetésre hivatkoznak.
A 2025. június 24-i hágai NATO-csúcson ismét találkozott egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Bár a hivatalos programban nem szerepelt külön egyeztetés kettejük között, a két vezető többször is egy légtérbe került – ez pedig újra reflektorfénybe helyezte az ellentmondásos magyar–ukrán viszonyt.
A magyar kormány nyilvánosan ismertette álláspontját az Európai Unió bővítésének aktuális kérdéséről, különös tekintettel Ukrajna csatlakozási törekvéseire. A kormányzati közlés szerint a hazai lakosság jelentős többsége nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, és ezt az álláspontot kívánják képviselni a nemzetközi fórumokon és tárgyalásokon.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter ismét közvetlen párbeszédre hívta a lakosságot a „Lázárinfó” nevű utcafórum keretében. A személyes jelenléten alapuló eseményeken ezúttal nemcsak a helyi ügyek és a kormányzati tervek kerültek napirendre, hanem a MÁV működésével kapcsolatos kritikák is egyre hangsúlyosabbá váltak.
Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be hétfő este, miután a nemzetközi helyzet romlása – különösen a közel-keleti konfliktus eszkalációja – miatt megnőtt a terrorveszély Magyarországon. A kormányfő szerint hazánk ugyan nem célpont, de az események gyors változása miatt elővigyázatosság szükséges.
A Közel-Keleten kialakuló újabb fegyveres konfliktus árnyékában Magyarország is felkészült reagálni a régióban kibontakozó válságra. Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan bejelentést tesz az iráni légicsapásokkal kapcsolatban, amelyek Katar területét is célba vették. A kormány álláspontja szerint a térség eszkalálódása már nem csupán regionális ügy, hanem egész Európa biztonságát és stabilitását is veszélyezteti.
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
