Ebben a kategóriában összesen 196 hír található.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elutasította Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs beadványát, amelyben a magyar Országgyűlés által kiszabott pénzbüntetések miatt emeltek panaszt. A politikusok szerint a házelnöki szankciók a véleményszabadságuk korlátozását jelentették, a bíróság viszont másként látta: az ítélet szerint a parlamentnek joga van rendet tartani, és ezt a beavatkozást arányosnak és jogszerűnek minősítette.
Egy belső, zártkörű eseményen elhangzott miniszterelnöki megjegyzés váltott ki újabb hullámokat a hazai politikai közéletben. Orbán Viktor – információk szerint – „sunyi komcsiknak” nevezte azokat a személyeket, akik korábban a Fidesz oldalán álltak, ám most más politikai formációkban, például Magyar Péter mozgalmában tűntek fel.
Péntek reggel a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki az ukrán–orosz háború, az Európai Unió bővítési tervei és a magyar külpolitikai álláspont kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban egy interjúban élesen bírálta a magyar miniszterelnököt. Állítása szerint Orbán Viktor „történelmi hibát követ el” az Ukrajnával szembeni politikájával, amelyet szerinte belpolitikai célokra használ. Emellett azt is sérelmezte, hogy a magyar kormányfő kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, és úgy véli, ez a stratégia hosszú távon kudarcra van ítélve.
Budapest, 2025. június 11. – Az Országgyűlés június 10-én titkos szavazással Polt Pétert választotta meg az Alkotmánybíróság új elnökének. A döntés értelmében az új elnök 12 éves megbízatást kap a testület vezetésére.
A Válasz Online interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kemény hangvételű nyilatkozatban bírálta Orbán Viktor Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő politikáját. Az ukrán államfő szerint a magyar kormányfő súlyos politikai és történelmi tévedésben van, amikor a háborús konfliktust belpolitikai célokra használja fel.
A közelgő parlamenti ülésnapok egyik napirendi pontja egy választási eljárásokat érintő törvénymódosítás lehet, amely a kampányfinanszírozási kereteket alakítaná át. A javaslat értelmében a kampányidőszakban felhasználható források jelenlegi törvényi felső határát eltörölnék.
2025 júniusában az Európai Bizottság közzétette az éves jogállamisági jelentését, amelyben az uniós tagállamok jogállamisággal kapcsolatos helyzetét értékeli. A jelentés Magyarország esetében négy fő területre összpontosít:
A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz körüli események az elmúlt napokban a hazai közélet egyik legvitatottabb témájává váltak. A kormány és az ellenzék eltérő értelmezései újabb feszültségeket szültek a politikai színtéren.
Budapest évtizedek óta nem állt ilyen súlyos pénzügyi nyomás alatt. A főváros vezetése drámai hangvételű figyelmeztetést adott ki: ha nem történik gyors változás, akár a mindennapi közszolgáltatások is veszélybe kerülhetnek. De mi vezetett idáig? És van-e még visszaút?
2025. június 5-én közös sajtótájékoztatót tartott Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, valamint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Az esemény célja az volt, hogy reagáljanak azokra a nyilvánosságban megjelent bírálatokra, amelyek Ruszin-Szendi katonai pályafutásának bizonyos külpolitikai állásfoglalásait érintették.
2025. június 5-én sajtótájékoztatót tartott Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár, miután lezajlott a bizottság zárt ülése. A megbeszélés középpontjában Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök szerepe állt, különös tekintettel olyan hangfelvételekre, amelyek NATO-üléseken elhangzott kijelentéseit tartalmazzák.
