Ebben a kategóriában összesen 115 hír található.
Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be hétfő este, miután a nemzetközi helyzet romlása – különösen a közel-keleti konfliktus eszkalációja – miatt megnőtt a terrorveszély Magyarországon. A kormányfő szerint hazánk ugyan nem célpont, de az események gyors változása miatt elővigyázatosság szükséges.
A Közel-Keleten kialakuló újabb fegyveres konfliktus árnyékában Magyarország is felkészült reagálni a régióban kibontakozó válságra. Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan bejelentést tesz az iráni légicsapásokkal kapcsolatban, amelyek Katar területét is célba vették. A kormány álláspontja szerint a térség eszkalálódása már nem csupán regionális ügy, hanem egész Európa biztonságát és stabilitását is veszélyezteti.
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
Miközben a rendőrség hivatalosan megtiltotta a Budapest Pride idei megrendezését, Karácsony Gergely főpolgármester nem hátrált meg: bejelentette, hogy június 28-án mindenképp megtartják az eseményt, önkormányzati keretek között, „Budapesti Büszkeség” néven. A főváros vezetése ezzel nemcsak a szólásszabadság és a gyülekezési jog mellett áll ki, hanem egyértelmű jelzést küld a kormányzati szigorításokra is.
Újabb vitát robbantott ki Orbán Viktor az európai döntéshozók között: a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón kijelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy az EU elengedje az orosz energiaimport elleni korlátozásokat. Az indoklás szerint a Közel-Kelet növekvő instabilitása beláthatatlan hatással lehet az energiaárakra – és Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két fronton is függőségbe sodródjon.
Ismét megállt a levegő Brüsszelben: Magyarország és Szlovákia ezúttal is keresztbe tett az Európai Unió legújabb szankciós csomagjának, amely Oroszország gazdasági elszigetelését célozta volna meg. A döntés nemcsak diplomáciai hullámokat keltett, de világossá tette: az unió egysége továbbra is törékeny, ha geopolitikai érdekekről van szó.
A magyar kormány kitart a szuverenitás mellett, az Európai Unió pedig továbbra is blokkolja a támogatásokat – súlyos gazdasági és politikai következmények körvonalazódnak.
Újabb külgazdasági fordulóponthoz érkezhet Magyarország: a kormány amerikai partnerekkel tárgyal egy stratégiai üzleti együttműködésről, amely várhatóan több szektort is érint – az energetikától kezdve a hadiiparon át az innovációs technológiákig. A tárgyalások a washingtoni és budapesti diplomáciai kapcsolatok stabilizálását is célozzák, különös tekintettel a közelmúlt politikai feszültségeire.
Június 28-án rendezik meg a 2025-ös Budapest Pride felvonulást, amely az idei évben különösen erős nemzetközi figyelem középpontjába került. A rendezvényt hivatalosan is támogatja Budapest Főváros Önkormányzata, ezzel kikerülve a kormányzati korlátozások hatályát. Az eseményre több mint 70 európai parlamenti képviselő jelezte részvételét, látványos kiállást demonstrálva a magyar LMBTQ-közösség mellett.
A magyar Országgyűlés 2025. június 18-án elfogadta a 2026-os állami költségvetést, amelynek központi célja, hogy a gazdasági növekedés lassulása ellenére is stabilitást, kiszámíthatóságot és erőteljes társadalmi támogatást biztosítson. A törvényjavaslat kormányoldali többséggel ment át, az ellenzéki pártok többsége nem támogatta.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi nyilatkozatában komoly aggodalmának adott hangot az Európai Bizottság közelgő energiapolitikai kezdeményezései kapcsán. A kormányfő szerint az uniós tervek, amelyek az orosz eredetű energiahordozók – elsősorban földgáz – importjának további korlátozását célozzák, közvetlen veszélyt jelenthetnek Magyarország energiaellátására és a lakosság által fizetett rezsiköltségekre.
2025 nyara történelmi fordulópontként vonul be a hazai hadiipar történetébe. A magyar állam úgy döntött, hogy kilenc meghatározó védelmi ipari vállalatban meglévő tulajdonrészét egy új holdingvállalatba csoportosítja, majd annak többségét egy magántulajdonban lévő cégre bízza. Ezzel a lépéssel hosszú évtizedek után először fordul elő, hogy a magyar hadiipar kulcspozíciói kikerülnek az állam közvetlen irányítása alól – legalábbis békeidőben.
