Megosztás az X-en
Dánia július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és azonnal világossá tette: nem adminisztratív szerepet kíván betölteni, hanem kezdeményező, stratégiai irányítást. A dán kormány prioritásai között két ügy emelkedik ki: Ukrajna csatlakozásának előmozdítása, valamint az EU 2040-es klímavédelmi céljainak rögzítése.
Ukrajna kérdésében nem ismernek kompromisszumot
A dán EU-elnökség egyik legélesebb diplomáciai frontja Ukrajna uniós csatlakozása körül húzódik. Dánia elkötelezetten támogatja Kijev integrációját, és azt szeretné, ha még idén elindulnának az érdemi tárgyalások. Ez azonban Magyarország ellenállásába ütközik, amely az ukrán kisebbség helyzete és a mezőgazdasági dömping miatt vétót helyezett kilátásba.
Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere szerint az elnökség célja „nem az egyensúlyozás, hanem a haladás”. Diplomáciai körökből kiszivárgott, hogy a dán fél háttéregyeztetéseket kezdett Budapesttel, és kész hosszú távú garanciákat kínálni, hogy elhárítsa a magyar vétót.
Klímapolitika: nettó 90% és karbonkreditek
A másik nagy ügy a 2040-re kitűzött klímacél. Dánia szeretné, ha az EU vállalná a kibocsátások 90%-os csökkentését az 1990-es szinthez képest, és ezt jogilag is kötelező erejű vállalássá tenné. A dán kormány szerint ez nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem biztonságpolitikai is: a fosszilis energiától való függetlenedés erősíti Európa ellenállóképességét.
A javaslat részét képezi, hogy a tagállamok legfeljebb 3%-ban karbonkreditekkel is teljesíthetik vállalásaikat. Ez a lehetőség különösen fontos a közép-kelet-európai országoknak, amelyeknek nagyobb technológiai lemaradással kell szembenézniük.
Parlamenten belül politikai vihar tombol
Az Európai Parlamentben a klímacélok körüli egyeztetések egyre inkább politikai csatatérré váltak. A szélsőjobboldali Patriots of Europe frakció pozíciót szerzett az éghajlati tárgyalások vezetésében, és több javaslatot blokkolt. A zöld átállás kritikusai szerint a túl gyors ütem gazdasági válsághoz vezethet, míg a környezetvédő pártok azzal vádolják őket, hogy elárulják az unió közös jövőjét.
Dánia ennek ellenére kitart: a kompromisszum lehetőségét keresik, de nem kívánják felvizezni az eredeti klímacélt. Mint Lars Aagaard dán energiaügyi miniszter fogalmazott: „Nem visszalépni jöttünk, hanem előrelépni.”
A dán EU-elnökség első heteiben világossá vált, hogy ambiciózus, de konfliktusos utat választottak. Ukrajna csatlakozása ügyében diplomáciai harcokat kell vívniuk, míg a klímacélok elérése egyre inkább ideológiai törésvonalakat nyit az uniós tagállamok között.
Dánia egyértelműen politikai elnökségként tekint saját szerepére – nem csak adminisztratív levezetőként. A következő hónapok megmutatják, hogy a kompromisszum és a kezdeményezés mennyire fér meg egy asztalnál.