Egy új, széles spektrumú mRNS-vakcina állatkísérletekben egyszerre több, emberre veszélyes Ebola-vírusváltozat ellen is ígéretes védelmet mutatott. A fejlesztés különösen azért kapott figyelmet, mert a jelenlegi kongói és ugandai járványt okozó Bundibugyo vírus ellen ma még nincs jóváhagyott vakcina. A kutatás ugyanakkor egyelőre nem jelent azonnal bevethető megoldást: a készítmény még a klinikai vizsgálatok előtti szakaszban jár.
Új irányt nyithat az Ebola elleni védekezésben egy több vírusváltozat ellen tervezett mRNS-vakcina, amely állatkísérletekben ígéretes eredményeket mutatott. A kutatást a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Proceedings of the National Academy of Sciences, röviden PNAS közölte.

Az Ebola elleni jelenlegi védelmi eszközök elsősorban a legismertebb, úgynevezett Zaire Ebola-vírus ellen készültek. A most Kongóban és Ugandában terjedő járványt azonban a ritkább Bundibugyo vírus okozza, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott, jóváhagyott kezelés.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Bundibugyo okozta járvány miatt a WHO nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, és hogy a fertőzés különösen nehéz körülmények között, humanitárius és biztonsági válsággal terhelt térségben terjed. A mostani fejlemény nem a járvány újabb mérlege, hanem egy olyan kutatási eredmény, amely hosszabb távon változtathatja meg az Ebola elleni védekezést.
A járványhelyzetről és a védekezés nehézségeiről szóló korábbi cikkünk itt olvasható:
Egyetlen vakcina több veszélyes Ebola-változat ellen
A kutatók által kifejlesztett vakcina nem egyetlen vírustípusra készült. A készítmény mRNS-alapú technológiával három különböző, emberre veszélyes Ebola-víruscsoport — a Zaire, a Sudan és a Bundibugyo — felszíni fehérjéinek genetikai utasításait juttatja a szervezetbe. A vakcina ezen kívül egy belső vírusfehérje, az úgynevezett nukleoprotein egy részét is felhasználja. A kutatók célja az volt, hogy a szervezet ne csupán ellenanyagokat termeljen a vírus felszíne ellen, hanem erősebb sejtes immunválaszt is kialakítson, vagyis a fejlesztés nem egyetlen „Ebola-változatot” próbál felismerni, hanem több veszélyes típus ellen egyszerre készítené fel az immunrendszert.
Egerekben és hörcsögökben vizsgálták
A vakcinát egyelőre állatkísérletekben tesztelték. A beszámoló szerint az Ebola Zaire-változatával fertőzött, beoltott egerek teljes túlélést mutattak, és jelentősen csökkent a vírus mennyisége a vérükben, valamint fontosabb szerveikben. A Bundibugyo vírussal vizsgált állatokban szintén csökkent a vírusterhelés, míg a Sudan Ebola-vírussal tesztelt hörcsögök stabil testsúlyt tartottak fenn, és a kutatók nem mutattak ki keringő vírust a vérükben. A kísérletek egyik fontos eredménye az volt, hogy az immunvédelem egerekben hosszú időn át, megközelítőleg 17 hónapig fennmaradt.
Fontos eredmény, de még nem kész oltás
A kutatás eredményei biztatóak, de nem jelenti azt, hogy a mostani afrikai járvány idején már rendelkezésre állna egy azonnal alkalmazható, széles spektrumú mRNS-vakcina. A készítmény egyelőre a fejlesztés korai szakaszában van. A következő lépés várhatóan nagyobb, az emberi szervezet működéséhez közelebb álló állatmodelleken történő vizsgálat lehet, és csak ezek eredményei után kerülhet szóba az emberi klinikai tesztelés.
A most bemutatott mRNS-vakcina mellett más fejlesztések is zajlanak. Az Oxford Vaccine Group például a Serum Institute of India közreműködésével egy kifejezetten a Bundibugyo vírus ellen tervezett, vírusvektor-alapú jelölt vakcina gyártásának gyorsításán dolgozik. Az oxfordi csoport a jelenlegi járványt okozó vírus ellen próbálhat gyorsabb választ adni, míg a PNAS-ban bemutatott mRNS-platform hosszabb távon egy olyan vakcina lehetőségét veti fel, amely több veszélyes Ebola-változat ellen is védelmet nyújthat.
A tudományos eredmény egy olyan lépés, amely a jövőben jelentősen javíthatná a felkészülést az Ebola újabb, akár eltérő vírusváltozatok által okozott kitöréseire.
