Új fordulatot vett a Duna Aszfalt afrikai beruházásának ügye. A társaság hétfőn bejelentette, hogy lejárat előtt visszaváltja a GED Africa projekthez kapcsolódó, az EXIM Bank és a Magyar Fejlesztési Bank birtokában lévő kötvényeket. Kedden Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már a pontos összegekről is beszélt: a két állami bank összesen mintegy 126 milliárd forintnak megfelelő összeget és annak kamatait kapja vissza, miközben megszűnik az ügylethez kapcsolódó, mintegy 101 milliárd forintos állami kezesség is. A miniszter ugyanakkor világossá tette, hogy a pénz visszafizetésével szerinte az ügy még korántsem tekinthető lezártnak.
Fotó: GED Africa
A Duna Aszfalt hétfőn közölte, hogy önkéntesen kezdeményezte a GED Africa projekt finanszírozásához kibocsátott kötvények lejárat előtti visszaváltását. A papírok az állami tulajdonban lévő EXIM Bank és a Magyar Fejlesztési Bank birtokában vannak. A társaság tájékoztatása szerint a kötvényeket névértéken, az addig felhalmozódott kamatok megfizetésével váltják vissza, a folyamat pedig várhatóan mintegy tíz munkanapot vesz igénybe.
Egy nappal később már a kormány is reagált a lépésre. Kapitány István keddi közlése szerint az EXIM és az MFB egyaránt 200–200 millió dollárt kap vissza, ami jelenlegi átszámítással összesen mintegy 126 milliárd forint, ezen felül pedig a kötvények után járó kamatokat is megfizetik.
A visszaváltással egy másik, az állam szempontjából különösen fontos tétel is eltűnik a konstrukcióból. A finanszírozás 80 százalékára magyar állami készfizető kezesség vonatkozott, ennek értéke mintegy 101 milliárd forint volt. Ha a kötvények visszaváltása lezárul, ez a garancia is megszűnik, vagyis az afrikai beruházáshoz kapcsolódó ekkora pénzügyi kockázatot már nem a magyar állam viseli.
Forrás: GED Africa / Duna Aszfalt
Kapitány szerint továbbra is tisztázni kell, hogyan és milyen döntési folyamat eredményeként kerülhetett több mint százmilliárd forintnyi, jelentős állami kockázattal megtámogatott finanszírozás egy olyan afrikai projekt mögé, amelyet az EXIM saját kockázati besorolása alapján is rendkívül bizonytalan környezetben valósítanak meg. Arra is emlékeztetett, hogy a GED Africa csak egyike annak a négy EXIM-ügyletnek, amelyek miatt a minisztérium korábban feljelentést tett.
Az előzmények július végére nyúlnak vissza. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium július 24-én jelentette be, hogy az EXIM Bank átvilágítása után négy, összesen több mint ezermilliárd forint értékű finanszírozási ügylet miatt fordult a hatóságokhoz. Az egyik ezek közül a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjének finanszírozása volt. A kormány akkori tájékoztatása szerint a Duna Aszfalt érdekeltségéhez kapcsolódó beruházás 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott 2025 novemberében. Az összeget az EXIM és az MFB fele-fele arányban biztosította. A pénzből a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között épülő gyorsforgalmi út, híd és határátkelő fejlesztését finanszírozták.
A projekt lényege, hogy új közlekedési kapcsolat jöjjön létre a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti, ásványkincsekben gazdag térsége és Zambia között. A Kasomeno–Mwenda fejlesztés mintegy 184 kilométernyi utat és egy 345 méteres hidat is magában foglal, és jelentősen lerövidítené a térségből az Indiai-óceán kikötői felé vezető szállítási útvonalat.
A kormány átvilágítása azonban több kockázatot is azonosított. A júliusi közlemény szerint Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság egyaránt az EXIM legmagasabb kockázati kategóriájába tartozott, miközben a beruházás tulajdonosi hátterével kapcsolatban nemzetközi jogvita is kialakult. A minisztérium azt is kifogásolta, hogy a kötvényjegyzésről nem az EXIM igazgatósága hozta meg a végső döntést: a tulajdonosi jogokat gyakorló akkori Nemzetgazdasági Minisztérium vonta magához a döntést.
A Duna Aszfalt másképpen értékeli a finanszírozás történetét. A cég hétfői közleményében azt hangsúlyozta, hogy az eddigi konstrukció már több milliárd forint bevételt hozott az EXIM és az MFB számára, a mostani visszaváltással pedig végleg megszüntetik a magyar államot terhelő kockázatot. A társaság szerint a döntés egyben Magyarország és a Duna Group nemzetközi gazdasági hitelességének megőrzését is szolgálja. Fontos az is, hogy maga az afrikai beruházás nem áll le. A Duna Group szerint időközben átrendezte pénzügyi forrásait, és a projekt további finanszírozása biztosított, így a magyar állami bankok kiszállása nem jelenti a Kongó és Zambia közötti út- és hídépítés végét.
A hétfői vállalati bejelentés és Kapitány István keddi reakciója után pénzügyi értelemben valóban jelentős változás történik: az EXIM és az MFB visszakapja a kötvények névértékét a kamatokkal együtt, és eltűnik a 101 milliárd forintos állami garanciakockázat, de a júliusban indult vizsgálat szempontjából nem teszi semmissé a korábbi döntéseket.
Forrás: Duna Group, Magyarország Kormánya, Kapitány István Facebook
