Megosztás az X-en
A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz körüli események az elmúlt napokban a hazai közélet egyik legvitatottabb témájává váltak. A kormány és az ellenzék eltérő értelmezései újabb feszültségeket szültek a politikai színtéren.
A kormány álláspontja: nemzetbiztonsági aggályok
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban adott interjújában kijelentette, hogy Ruszin-Szendi ügye "alapvetően nemzetbiztonsági ügy" . A kormány szerint a volt vezérkari főnök nem a hivatalos magyar álláspontot képviselte nemzetközi fórumokon, és jelentéseiben hamis adatokat közölt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tájékoztatta a NATO helyettes főtitkárát az ügyről, hangsúlyozva, hogy Ruszin-Szendi magatartása katonához méltatlan volt .
Az ellenzék reakciója: politikai leszámolás?
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint az ügy politikai indíttatású. Úgy véli, hogy a kormány a figyelem elterelésére használja Ruszin-Szendi esetét, miközben a valódi problémákról, például a gyermekvédelmi botrányokról nem esik szó . Magyar Péter szerint Ruszin-Szendi hazafi, aki soha nem követett el hazaárulást, és a kormány vádjai alaptalanok.
Ruszin-Szendi álláspontja
A volt vezérkari főnök tagadja a vádakat, és kijelentette, hogy szolgálati titkok miatt nem tudja nyilvánosan megvédeni magát. Azt is elmondta, hogy a kormány által említett ukrán kémmel, Holló Istvánnal való találkozásai nyilvános eseményeken történtek, és semmilyen titkos információt nem osztott meg .
Ruszin-Szendi Romulusz ügye továbbra is megosztja a közvéleményt. Míg a kormány nemzetbiztonsági kockázatként tekint rá, az ellenzék politikai leszámolásként értelmezi az eseményeket. A történtek rávilágítanak arra, hogy a hadsereg és a politika közötti határok mennyire képlékenyek lehetnek, és milyen könnyen válhat egy katonai vezető politikai csatározások célpontjává.