Megosztás az X-en
Az Európai Emberi Jogi Bíróság elutasította Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs beadványát, amelyben a magyar Országgyűlés által kiszabott pénzbüntetések miatt emeltek panaszt. A politikusok szerint a házelnöki szankciók a véleményszabadságuk korlátozását jelentették, a bíróság viszont másként látta: az ítélet szerint a parlamentnek joga van rendet tartani, és ezt a beavatkozást arányosnak és jogszerűnek minősítette.
Mi volt a vita tárgya?
Az ügy középpontjában azok a parlamenti akciók álltak, amelyek során a képviselők látványos performanszokat hajtottak végre – például molinókat feszítettek ki vagy hangos tiltakozással zavarták meg az ülést. Ezek után az Országgyűlés elnöke pénzbüntetést szabott ki rájuk, amit a képviselők alkotmányellenesnek tartottak, és nemzeti jogorvoslat után a strasbourgi bírósághoz fordultak.
A döntés lényege
A bíróság szerint a parlament jogosult arra, hogy megvédje működésének rendjét, és ebbe belefér az is, ha szankciókat alkalmaz azokkal szemben, akik szándékosan megzavarják az ülést. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy mindez csak akkor jogszerű, ha arányos, és a jogorvoslat lehetősége biztosított. A jelenlegi esetben ez teljesült, így az állam nem sértette meg az emberi jogokat.
Változhat a parlamenti viselkedés?
Az ítélet komoly üzenetet hordoz a jövőre nézve: a képviselőknek mostantól még tudatosabban kell mérlegelniük, hogyan és milyen eszközökkel tiltakoznak. A véleménynyilvánítás továbbra is joguk, de az Országgyűlés szabályainak tudatos megsértése már nem politikai véleményként, hanem rendbontásként kezelhető.
Ez visszafoghatja a szimbolikus, látványos akciókat, mivel a politikai haszon mellé immár konkrét anyagi és jogi következmények is társulnak. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy új, kreatívabb formák jelennek meg, amelyek a szabálykeretek között maradnak, de ugyanúgy képesek felhívni a figyelmet egy-egy ügyre.
Jogorvoslat: először belföldön
A döntés másik fontos üzenete, hogy a nemzeti jogorvoslatok kimerítése nélkül nem érdemes nemzetközi fórumokhoz fordulni. A strasbourgi bíróság világossá tette: ha egy ország biztosítja a belső jogorvoslat lehetőségét – jelen esetben például a Mentelmi Bizottság útján –, akkor az érintetteknek ott kell élniük ezzel, mielőtt nemzetközi pert indítanának.
Hosszabb távú következmények
Ez az ítélet egy precedensértékű döntés, amely a jövőben hivatkozási alapként szolgálhat hasonló ügyekben. Egyben hozzájárulhat ahhoz, hogy a politikai térben is világosabbá váljanak a játékszabályok: a szólásszabadság fontos érték, de nem sértheti mások jogait, és nem állhat a demokratikus intézmények működésének útjába.
A képviselők viselkedése, a parlament tekintélye és a demokratikus keretek betartása most új fénytörésbe került. Az ítélet emlékeztet arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadsága nem jelent korlátlan cselekvési szabadságot – különösen akkor nem, ha közpénzből működő intézmények működését veszélyezteti.