Budapest évtizedek óta nem állt ilyen súlyos pénzügyi nyomás alatt. A főváros vezetése drámai hangvételű figyelmeztetést adott ki: ha nem történik gyors változás, akár a mindennapi közszolgáltatások is veszélybe kerülhetnek. De mi vezetett idáig? És van-e még visszaút?
A főváros szerint kivéreztetik Budapestet
A városvezetés szerint az utóbbi években a központi kormányzati elvonások olyan mértéket öltöttek, amely már nem egyszerűen kényelmetlen – hanem fenntarthatatlan. A szolidaritási hozzájárulás összege folyamatosan nőtt, miközben a fővárosi költségvetés bevételi oldala nem tudta követni ezt a terhet.
A városháza adatai szerint 2025 első felében több mint tízmilliárd forintot vontak el a városi számlákról automatikusan. Ez az összeg nem csupán papíron tűnik el: a közlekedés, az oktatás, a szociális ellátás és az infrastruktúra karbantartása mind ebből a keretből működik.
Leállhat a közlekedés?
A legnagyobb riadalmat az a kijelentés váltotta ki, miszerint ha nem érkezik azonnali kormányzati segítség, akár a közösségi közlekedés is leállhat néhány héten belül. Ez nem egy szimbolikus figyelmeztetés – a városvezetés szerint a BKK és más szolgáltatók működése is napról napra sérülékenyebbé válik.
Egy ilyen leállás közvetlenül érintené a napi több százezer budapesti lakost és ingázót, és dominóhatásként bénítaná meg az egész város működését.
Politikai feszültség a háttérben
A helyzet súlyossága ellenére egyelőre nem körvonalazódik kompromisszum. A kormányzati oldal szerint Budapest nem gazdálkodik hatékonyan, és a válságot saját hibáiból idézte elő. Ezzel szemben a főváros politikai motivációt és „büntető elvonásokat” emleget, amelyek mögött a politikai színtér szembenállása áll.
A politikai játszmák árát azonban a lakosság fizeti meg: nem a költségvetési sorokon, hanem a mindennapokban – késő villamosokon, romló utak mentén, leálló beruházások közepette.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők szerint több forgatókönyv is lehetséges:
-
Azonnali kompenzáció: A kormány részéről rendkívüli támogatás biztosítása a legsürgetőbb szolgáltatások fenntartásához.
-
Újraalkudott szolidaritási rendszer: A jelenlegi elvonási modell újratárgyalása, igazságosabb arányokra építve.
-
Független pénzügyi mechanizmusok: Nemzetközi vagy hazai pénzintézetektől érkező átmeneti segítség, áthidaló konstrukció formájában.
-
Lakossági bevonás: Bár vitatott, de felmerült a jegyárak emelése, közösségi támogatás, sőt, „városkötvény” kibocsátása is.
A főváros jövője a tét
Budapest nem csupán egy város – kulturális, gazdasági és társadalmi központ. Ha megbénul, az egész ország érzi meg a hatását. A következő napok és hetek sorsdöntőek lehetnek: vagy sikerül közösen áthidalni a válságot, vagy olyan visszafordíthatatlan következmények jönnek, amelyek évtizedekre nyomot hagyhatnak a város működésén.