A 2026-os országgyűlési választás előtti utolsó napokban egyértelműen a Tisza Párt került a magyar belpolitika középpontjába. A párt már nem egyszerűen az ellenzék legerősebb szereplőjeként jelenik meg, hanem olyan kihívóként, amely reális eséllyel pályázik a kormányváltásra. Egy friss Median-becslés már azt vetítette előre, hogy a Tisza akár 138–142 mandátumot is szerezhet a 199 fős parlamentben, ami kétharmados többséget jelentene. Ez még nem eredmény, de jól mutatja, milyen erős lendületet kapott a párt a kampány végére.
Magyar Péter pártja elsősorban azzal tudott gyorsan megerősödni, hogy a korrupció, az uniós források felszabadítása és az állami intézmények működésének javítása köré építette a programját. A Tisza azt ígéri, hogy javítana az egészségügy, az oktatás és a közlekedés állapotán, miközben erősebb és kiszámíthatóbb kapcsolatot keresne az Európai Unióval és a NATO-val. Magyar úgy fogalmazott, hogy ez a választás valójában népszavazás arról, merre tartson Magyarország: a nyugati szövetségi rendszer felé, vagy tovább az Orbán-kormány eddigi, sokak szerint Moszkvához közelebbinek látszó iránya szerint.
A Tisza erősödésének egyik legfontosabb oka, hogy látványosan meg tudta szólítani a fiatalabb választókat. Sok fiatal szavazó számára a korrupció, a gyenge oktatási és megélhetési kilátások, valamint a kivándorlás kérdése vált meghatározóvá. A párt közben nemcsak a városokban próbál terjeszkedni: a Tisza már a Fidesz hagyományos falusi bázisain is intenzív kampányt folytat, helyben főként a munkahelyek, az utak és az egészségügy témájára építve.
A mostani kampányban ezért a Tisza már nem csupán tiltakozó erőként látszik, hanem kormányzati alternatívaként is. Az április eleji független kutatások szerint a párt több mérésben is a Fidesz elé került a biztos pártválasztóknál, ami azt jelzi, hogy a választás legfontosabb kérdése immár nem az, van-e komoly kihívója Orbán Viktornak, hanem az, hogy a Tisza meg tudja-e őrizni ezt az előnyét a szavazás napjáig.