Történelmi jelentőségű megállapodásként értékelte Magyar Péter miniszterelnök a Brüsszelben folytatott tárgyalásokat, amelyek középpontjában a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása állt. A Magyarország Kormánya YouTube-csatornáján közzétett sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter közösen ismertették az egyeztetések eredményeit.
A tájékoztatón elhangzottak szerint a megállapodás összesen 16,4 milliárd eurónyi forrás felszabadítását érinti. Magyar Péter ezt mintegy 6000 milliárd forintos összegként írta le, amely szerinte a magyar éves költségvetés jelentős részének felel meg. A kormányfő úgy fogalmazott: a választási kampány egyik legfontosabb vállalása volt, hogy Magyarország hozzájusson azokhoz az uniós támogatásokhoz, amelyek a magyar embereket, vállalkozásokat, közszolgáltatásokat, az egészségügyet, az oktatást, a közlekedést és a szociális szférát illetik meg.
Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tárgyalásokon több kiemelt területre koncentráltak. Ezek között említette a strukturális reformokat, a korrupció elleni fellépést, az uniós pénzek átlátható felhasználását, valamint a jogállamisági garanciák megerősítését. A Bizottság elnöke szerint Magyarország rövid idő alatt több olyan vállalást tett, amely lehetővé teszi a korábban befagyasztott források fokozatos felszabadítását.
A megállapodás egyik központi eleme az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szándéka. Magyar Péter közölte: átadta Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét, és reményei szerint a folyamat gyorsan lezárulhat. A kormányfő emellett zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, és jelezte, hogy megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert, valamint szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be.
Magyar Péter szerint a források befagyasztásának valódi oka a korrupció volt. A sajtótájékoztatón élesen bírálta az előző kormányt, amely szerinte éveken át félrevezette a magyar embereket az uniós pénzek visszatartásának okairól. A miniszterelnök azt állította, hogy a kormányváltás után néhány hét alatt sikerült politikai megállapodásra jutni az Európai Bizottsággal, mert az új kabinet vállalta azokat az antikorrupciós és jogállamisági lépéseket, amelyeket Brüsszel korábban is elvárt.
A felszabaduló források több területet érinthetnek. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 4,4 milliárd euró kohéziós forrás fordítható többek között közlekedésfejlesztésre, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi beruházásokra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására. További 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, elsősorban a felsőoktatás fejlesztéséhez és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódhat.
Kiemelt téma volt az Erasmus-program is. Ursula von der Leyen a tájékoztatón azt mondta: a magyar diákok a következő tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban. A Bizottság elnöke szerint az Erasmus az Európai Unió egyik legfontosabb programja, amely generációk számára jelentett tanulási, kapcsolatteremtési és kulturális lehetőséget.
Magyar Péter részletesen beszélt arról is, milyen beruházásokhoz járulhatnak hozzá az uniós források. Az energetikai fejlesztések között az elektromos hálózat bővítését, tárolókapacitások kialakítását és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházásokat említett. Szerinte ezek hosszabb távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar vállalatok és a lakosság kedvezőbb feltételekkel jussanak energiához.
A közlekedési fejlesztések között új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzéséről is szó volt. Magyar Péter szerint erre közel 2 milliárd euró juthat, ami a kormány tervei szerint néhány éven belül a magyar Intercity-vonalakon és a Budapest környéki közlekedésben is érzékelhető változást hozhat.
A miniszterelnök a lakhatási válság enyhítését is a megállapodás egyik fontos területeként említette. Elmondása szerint több százmillió euró fordítható bérlakásprogramokra és kollégiumi férőhelyek létrehozására. A kormányfő szerint a magántőke bevonásával ezek a beruházások a közvetlen uniós forrásoknál jóval nagyobb összértéket is elérhetnek.
A kérdések között szóba került a migrációs paktum is. Magyar Péter szerint az előző kormány sokat beszélt erről a kérdésről, ugyanakkor a paktum elfogadása Orbán Viktor kormányzása idején történt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szabályozás több területen az európai külső határok erősebb védelmét is tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány alatt is szigorú szabályok lesznek érvényben a külső határok védelmében, és magyarországon nem lesznek migránstáborok.
Felmerült Ukrajna uniós csatlakozási folyamata is. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar uniós források felszabadítása és Ukrajna csatlakozási ügye között nincs kapcsolat. Szerinte Magyarország garanciákat vár arra, hogy az Ukrajnában élő magyar közösség ismét teljes körűen használhassa anyanyelvét az oktatásban, a kulturális életben és az adminisztrációban. Mint mondta, a magyar félnek 11 pontos javaslata van, amely főként oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szól.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy technikai szinten már zajlanak a tárgyalások az ukrán és a magyar fél között. Reményei szerint ezek rövid időn belül eredményre vezethetnek, és ezt követően külügyminiszteri, majd akár miniszterelnöki szintű találkozóra is sor kerülhet. A kormányfő szerint itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, különösen a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítása érdekében.
A sajtótájékoztató végén a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó feltételekről is kérdezték a résztvevőket. Ursula von der Leyen szerint a kifizetések a vállalt reformok és mérföldkövek teljesítéséhez kötődnek. Magyar Péter azt mondta: a kormány minden szükséges mérföldkövet teljesíteni fog, és a szükséges jogszabályokat az Országgyűlés elé viszik.
A közérdekű alapítványok ügyében átmeneti időszakról beszélt a Magyar Péter. Elmondása szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átalakításra lehet szükség, míg a nem egyetemi célú közérdekű alapítványok megszüntetése vagy átalakítása már a nyár végéig megtörténhet. A miniszterelnök szerint a probléma nem önmagában az alapítványi forma volt, hanem az, hogy állami vagyon került átláthatatlan és nehezen ellenőrizhető struktúrákba.
A költségvetési helyzet is szóba került. Szerinte az új kormány nehéz örökséget vett át, ezért a 2026-os költségvetés stabilizálása és a 2027-es költségvetés szilárdabb alapokra helyezése kiemelt feladat lesz. A miniszterelnök úgy látja, az uniós források érkezése segíthet a költségvetési egyensúly javításában és a gazdasági bizalom helyreállításában.
A brüsszeli sajtótájékoztató politikai üzenete egyértelmű volt: az új magyar kormány együttműködőbb viszonyt kíván kialakítani az Európai Bizottsággal, miközben azt hangsúlyozza, hogy a megállapodás a magyar embereknek járó források hazahozataláról szól. A következő hónapokban ugyanakkor még több jogszabályi és intézményi lépésre lesz szükség ahhoz, hogy a politikai megállapodásból tényleges kifizetések legyenek.
Forrás: Magyarország Kormánya YouTube-csatornája