Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője július elején saját maga ellen tett feljelentést a rendőrségen, vállalva felelősséget a betiltott Budapest Pride-on való részvételéért. A lépést szimbolikus politikai akcióként értelmezte, egyben közjogi állásfoglalásként is – szemben a kormányzati retorikával és a rendezvényt övező rendőrségi eljárással.
Előzmények: betiltott esemény, aktív részvétel
A 2025-ös Budapest Pride felvonulást a hatóságok formailag nem engedélyezték, ezért a rendezvényt jogilag betiltott eseményként tartották számon. Ennek ellenére több ezren vettek részt rajta, köztük Dobrev Klára is, aki nemcsak résztvevőként, hanem saját bevallása szerint szervezőként is közreműködött az esemény előkészítésében. Mint fogalmazott: „több száz európai képviselőt hívtam meg, hónapokig dolgoztam azon, hogy sikeres legyen”.
Önfeljelentés: a politikai állásfoglalás jogi keretben
Dobrev július 3-án jelent meg a budapesti Teve utcai rendőrkapitányság előtt, ahol egy sajtótájékoztató keretében közölte: önmaga ellen tesz feljelentést, mert aktív részese volt egy hivatalosan tiltott rendezvénynek. A politikus elmondása szerint ezzel kívánja megkönnyíteni a hatóságok dolgát az eljárásban, amely egyelőre „ismeretlen tettes” ellen folyik. A feljelentéshez csatolt fotókon szerepel saját arcképe is a rendezvényen.
A képviselő kiemelte: nem kíván mentelmi jogára hivatkozni, és nyilvános eljárás lefolytatását kéri. „Ha a kormány szerint ez bűncselekmény, akkor vállalom a felelősséget” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte az eljárás abszurd, és inkább a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, mintsem jogállami normákat szolgál.
Jogállami vita a politikai színtéren
A Dobrev által megtett önfeljelentés új szintre emeli a közéleti vitát a betiltott rendezvényeken való részvétel jogszerűségéről. A Készenléti Rendőrség jelenleg valóban nyomoz az ügyben, ám hivatalos gyanúsítotti listát nem közöltek. A politikus önkéntes „beismerése” ezzel együtt sem feltétlenül elegendő a büntetőeljárás elindításához – a döntés a hatóságok kezében van.
Jogászok egy része szerint az önfeljelentés gesztusértékű, és politikai állásfoglalásként értelmezhető. Mások arra figyelmeztetnek: precedensértékű lehet, ha egy politikus nyilvánosan vállalja a törvénysértést, és ezzel a szabályozás életszerűségét vagy arányosságát kérdőjelezi meg.
A DK és a kormány narratívája élesen elválik
A Demokratikus Koalíció szerint az eset azt mutatja, hogy a kormány „politikai hadjáratot” folytat a közösségi jogok és szabadságjogok ellen, míg a hatósági oldal jogszerűségre és közrendvédelemre hivatkozik. Dobrev lépése ezt a konfliktust tematizálja, és egyben próbára teszi a közvéleményt: ki mit gondol a jogkövetés és a polgári engedetlenség határvonaláról.
Dobrev Klára önfeljelentése nemcsak egy egyéni politikai akció, hanem egy átfogó jogállami vita újabb epizódja. Az, hogy a hatóságok hogyan reagálnak az önként vállalt jogi felelősségre, nemcsak a Pride-rendezvény megítélése szempontjából lesz irányadó, hanem a politikai szabadságjogok értelmezésében is.