Megosztás az X-en
Brüsszel / Budapest / Pozsony
Egyre feszültebbé válik a vita az Európai Unió központi energiapolitikája és több közép-európai tagállam között. A legújabb ütközőpontot a REPowerEU elnevezésű uniós kezdeményezés jelenti, amelynek célja, hogy 2027-ig teljesen felszámolja az orosz fosszilis energiaimportot a tagállamokban.
A terv azonban komoly ellenállásba ütközött Magyarország és Szlovákia részéről. A két ország közösen lépett fel Brüsszelben, hangsúlyozva, hogy a tervezet ebben a formájában gazdasági kockázatokat, ellátási bizonytalanságot és a rezsistabilitás összeomlását hozhatja magával.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta a javaslatot. Szerinte a terv „megölné Magyarországot”, mivel figyelmen kívül hagyja a közép-európai régió sajátos energiaszerkezetét, és veszélyezteti a meglévő infrastrukturális kapacitásokat. Külön kiemelte, hogy a diverzifikáció nem valósítható meg egyik napról a másikra – ez a folyamat hosszú évek fejlesztéseit igényli.
A szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár is megerősítette: országa nem támogatja a terv jelenlegi változatát, mivel az súlyosan sértené az energiafüggetlenség célját, és aránytalan terhet róna a lakosságra. Szlovákia és Magyarország közös fellépése nyomán a brüsszeli döntéshozók kénytelenek voltak napirendre venni az alternatív lehetőségeket, és megkezdték a program rugalmasabb végrehajtásának vizsgálatát.
Diplomáciai források szerint a két ország már előzetesen egyeztetett a közös álláspont kialakításáról. Úgy tudni, hogy a felek hosszabb távon is fenntartanák ezt a blokkot, ha az uniós energiapolitika nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő adottságait.
A vita rávilágít arra a régóta húzódó ellentmondásra, amely a klímavédelmi célok és az energiaellátás biztonsága között feszül. Míg Nyugat-Európa gyors átállást sürget, addig a közép- és kelet-európai országok számára az energiabiztonság és a megfizethető árak a legfontosabbak – és ezt nem hajlandók feláldozni a politikai nyomás oltárán.
Megjegyzés: A REPowerEU program hivatalosan a klímavédelmi célkitűzések és az orosz energiafüggőség csökkentésének eszköze, ugyanakkor egyre több ország jelzi, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben a realitásokat is figyelembe kell venni.