Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette, hogy „a háborút csak békével lehet megállítani”, és megerősítette: Magyarország kész „jó házigazdája” lenni a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tervezett csúcstalálkozónak. A bejelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar kormány aktívan igyekszik pozicionálni magát a nemzetközi diplomácia egyik kulcsszereplőjeként.
A találkozó pontos időpontját és napirendjét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de kormányzati források szerint a tárgyalások előkészítése már javában zajlik. Szijjártó Péter külügyminiszter a héten telefonon egyeztetett mind az amerikai, mind az orosz külügyminiszterrel, jelezve, hogy Budapest készen áll technikai és biztonsági szempontból is a nagyszabású eseményre.
Budapest, mint diplomáciai központ
A magyar főváros az elmúlt években több alkalommal is otthont adott nemzetközi tárgyalásoknak és békekonferenciáknak, de a tervezett Trump–Putyin találkozó súlya minden eddigit felülmúlhat.
Orbán Viktor szerint „a béke nem történik meg magától – valakinek asztalhoz kell ültetnie a feleket”. A kormányfő ezzel burkoltan arra utalt, hogy Magyarország – a NATO- és EU-tagság ellenére – hidat próbál képezni Kelet és Nyugat között.
Politikai elemzők szerint a kezdeményezés kettős célú: egyrészt növeli Magyarország nemzetközi láthatóságát, másrészt erősíti Orbán Viktor narratíváját, miszerint „Európának saját békepolitikára van szüksége”, függetlenül a nagyhatalmi érdekektől.
„A béke a bátorság próbája”
Orbán beszédében többször is hangsúlyozta, hogy a háborús retorika nem hoz megoldást, és hogy a békekezdeményezések nem a gyengeség, hanem a politikai bátorság jelei.
„Sokan félreértik a békét – az nem meghátrálás, hanem az egyetlen út, amely visszavezet az emberi normalitáshoz” – mondta a miniszterelnök.
Nemzetközi reakciók: óvatos érdeklődés
Bár sem Washington, sem Moszkva nem erősítette meg hivatalosan a budapesti helyszínt, mindkét fél „konstruktív” hozzáállást jelezett.
Nyugat-európai diplomaták szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a magyar főváros alkalmas-e „semleges térként”, tekintve Budapest szoros kapcsolatait Moszkvával. Mások viszont épp ebben látják a találkozó előnyét: „Ha van város, ahol mindkét fél le tud ülni, az Budapest” – fogalmazott egy brüsszeli elemző.
Ha a csúcstalálkozó valóban megvalósul, az 1989-es történelmi rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy Magyarország ekkora diplomáciai súllyal legyen jelen a világpolitikában.
A találkozó – akár csak szimbolikus formában is – új korszakot nyithat Közép-Európa külpolitikai szerepvállalásában, és esélyt adhat arra, hogy Budapest ne csak földrajzi, hanem politikai értelemben is a Kelet és a Nyugat metszéspontja legyen.