Megosztás az X-en
A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.
A Gázai övezetben a fegyverszünet továbbra is törékeny, miközben újabb fejlemények történtek az izraeli foglyok ügyében. A Hamas a héten több elhunyt izraeli túsz maradványát adta át, miután Izrael közölte: amennyiben az átadás nem halad gyorsabban, korlátozhatják a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányokat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amennyiben a Hamas nem működik együtt a holttestek átadásában, „minden pokol kitörhet”. A kijelentés arra utal, hogy Izrael a diplomáciai nyomásgyakorlás mellett katonai válaszlépéseket is fontolgat, ha a fegyverszüneti megállapodásban foglalt feltételek nem teljesülnek.
Az izraeli kormány a segélyek felére csökkentését helyezte kilátásba. A döntés humanitárius vitát váltott ki, mivel több nemzetközi szervezet szerint a segélyek korlátozása civil lakosságot érintene, és sértheti a nemzetközi humanitárius jogot.
A Hamas részéről a maradványok átadása politikai gesztusnak tekinthető, amely a nemzetközi közvélemény és a közvetítő országok – különösen Egyiptom és Katar – felé irányul. A lépés ugyanakkor nem jelenti a fogolyügy teljes rendezését, mivel a jelentések szerint több tucat izraeli túsz sorsa továbbra is ismeretlen.
A témában Donald Trump volt amerikai elnök is megszólalt, kijelentve, hogy „az Egyesült Államok leszereli a Hamast, és ez talán erőszakkal fog történni” – idézi az NDTV. Trump kijelentései újra felvetették a kérdést, milyen szerepet vállalhat Washington a térség jövőbeli biztonsági folyamataiban.
Elemzők szerint a mostani fejlemények nem csupán humanitárius, hanem politikai szinten is próbára teszik a fegyverszünet fenntarthatóságát. A humanitárius segélyek, a túszok ügye és a nemzetközi nyomásgyakorlás egyaránt meghatározzák, hogy a következő hetekben sikerül-e megőrizni a tűzszünet törékeny egyensúlyát.