Megosztás az X-en
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
Brüsszel: politikai patthelyzet és új flamand dominancia
2025 elején jelentős fordulat történt a belga szövetségi kormányban: Bart De Wever, a flamand nacionalista N‑VA vezetője vette át a miniszterelnöki tisztséget. Koalíciója, az úgynevezett Arizona-kormány (ötpárti tömb) a bevándorlás szigorítását, az atomenergia visszahozatalát és a nemzeti szuverenitás védelmét tűzte zászlajára.
Ám miközben Brüsszel az EU fővárosa, a város saját regionális kormányát hónapok óta bénítja a pártpolitikai megosztottság – flamand és frankofón erők képtelenek megegyezni egy stabil koalícióról.
Ukrajna csatlakozása: előre menekülés háború közben
Az EU 2023 végén hivatalosan is megnyitotta Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Az első fejezeti klaszterek megnyitása 2025 nyarára várható. Azonban a háború nem csitul, és a tárgyalások haladása nagyban függ a jogállamiság, korrupcióellenes reformok és háborús fejlemények alakulásától.
Volodimir Zelenszkij elnököt 2019-ben választották meg – mandátuma elvileg 2024 májusában járt volna le. Ám hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, így formailag hivatalában maradhat. Ez azonban Putyin szerint jogilag megkérdőjelezhető: Moszkva csak „legitim ukrán állammal” hajlandó tárgyalni.
Amerika figyel, de türelme nem végtelen
Az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, de a republikánus belpolitika (különösen Donald Trump újraerősödése) és a globális krízisek – például a közel-keleti helyzet – miatt a figyelem és a források is megoszlanak. Európa ezzel szemben önállóbb védelmi politikára kényszerül.
Irán–Izrael konfliktus: háborús sodródás az energiaárak árnyékában
Az izraeli légicsapásokra adott iráni válaszok a Közel-Kelet egészét destabilizálják. Ennek egyik mellékhatása az energiaárak globális emelkedése, amely már most is súlyosan érinti Európát – különösen a Magyarországéhoz hasonló, importfüggő gazdaságokat.
Orbán Viktor kormányfő e héten sürgette az EU-t, hogy oldja fel az orosz energiával szembeni szankciókat, különös tekintettel az iráni–izraeli eszkaláció okozta árrobbanásra.
Szivárványzászló a középpontban: szabadság vagy megtévesztés?
A szivárványzászló – amely eredetileg a sokszínűség és remény szimbóluma volt – az LMBTQ‑közösség identitásának globális jelképévé vált. Ugyanakkor egyre több vita zajlik arról, hogy gyermekek számára valóban megfelelő-e a használata oktatási intézményekben vagy nyilvános terekben.
Egyes vélemények szerint ez megtévesztő lehet a kiskorúak számára, mert a természetes jelenség és a társadalmi jelentéstartalom keveredik. Mindez felveti a kérdést: lehet-e olyan szabályozott középutat találni, amely a gyermekvédelmet és a szólásszabadságot is egyaránt tiszteletben tartja?
Űj korszak határán
Európa és benne Brüsszel olyan időszakot él, amikor a nemzeti érdekek, a biztonságpolitika, a kulturális identitás és az energiafüggetlenség mind újrafogalmazásra szorulnak. A választóvonalak nemcsak kelet és nyugat, hanem jövő és múlt, szabadság és rend, szuverenitás és integráció között is húzódnak. A következő években minden döntés a kontinens új arcát fogja formálni.