Megosztás az X-en
A 2025. június 24-i hágai NATO-csúcson ismét találkozott egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Bár a hivatalos programban nem szerepelt külön egyeztetés kettejük között, a két vezető többször is egy légtérbe került – ez pedig újra reflektorfénybe helyezte az ellentmondásos magyar–ukrán viszonyt.
Két eltérő világkép – ugyanazon szövetségi rendszerben
A magyar és ukrán vezetés viszonya az elmúlt években sokat romlott: Budapest rendszeresen bírálja az ukrán kisebbségi politikát, különösen a kárpátaljai magyar közösség jogainak szűkítését. Kijev ezzel szemben úgy látja, hogy Magyarország sokszor politikai nyomásgyakorlásra használja fel a kérdést – főként az EU-s és NATO-s döntéshozatalban.
Orbán Viktor több ízben vétózta meg Ukrajna támogatását célzó uniós csomagokat, legutóbb például a 2025 eleji 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag elfogadását halasztotta el hónapokkal. Az EU-n belül emiatt számos tagállam élesen bírálta Budapest „különutas” politikáját.
A hágai NATO-csúcs üzenete
A 2025-ös NATO-csúcs több szempontból is mérföldkő volt. Egyrészt Zelenszkij megerősítette Ukrajna szövetségi elköteleződését, másrészt számos vezető támogatásáról biztosította Kijevet, a NATO-csatlakozási törekvésekkel kapcsolatban is. Orbán Viktor jelenléte ugyanakkor azt is jelzi, hogy a magyar fél nem akar teljesen kívül kerülni a szövetségi döntéshozatalból – még ha továbbra is kritikus szerepet vállal a háborús politika formálásában.
Habár hivatalos kétoldalú találkozóra nem került sor, a közös jelenlét a nyugati sajtóban is visszhangot kapott. Több elemző szerint ez egyfajta „politikai jégtörés” jele lehet – mások viszont úgy vélik, Orbán pusztán nemzetközi pozíciójának megőrzése miatt jelenik meg ilyen eseményeken.
Béketervek és politikai realitás
Orbán Viktor régóta szorgalmazza a „tűzszünet mielőbbi elérését”, és többször kijelentette, hogy nem lát értelmét Ukrajna további fegyveres támogatásának. Zelenszkij ezzel szemben kizárja a tárgyalást addig, amíg Oroszország nem vonul ki a megszállt területekről.
A két nézőpont nehezen összeegyeztethető, de a közös platformokon való részvétel – mint a NATO-csúcs – mégis lehetőséget ad a közeledésre.
Az Orbán–Zelenszkij viszony jelenleg is az EU és a NATO egyik legösszetettebb diplomáciai kérdése. A hágai csúcson tanúsított visszafogott, de formálisan nyitott magatartás arra utal, hogy a felek felismerik: teljes elzárkózás nem vezet eredményre. A kérdés már csak az, hogy a magyar miniszterelnök képes lesz-e saját belpolitikai érdekei fölé helyezni a hosszú távú szövetségi és stratégiai érdekeket.