Ursula von der Leyen szerint Európa egyre nagyobb gazdasági és társadalmi árat fizet a fosszilis energiahordozóktól való függősége miatt, amit a közel-keleti feszültségek tovább súlyosbítanak.
Az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a testület rendkívüli ülését követően arról beszélt, hogy a Hormuzi-szoros körüli helyzet hatásai már közvetlenül érzékelhetők az európai mindennapokban is: emelkednek az üzemanyagárak, drágulnak az élelmiszerek, és nőnek a háztartási költségek. Mint fogalmazott, ez jól mutatja, milyen kockázatokkal jár az energiaimporttól való túlzott függés.
Hangsúlyozta, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő rendszer a következő években is költséges maradhat, ezért az Európai Uniónak egyszerre kell kezelnie a rövid távú válságot és a hosszabb távú szerkezeti problémákat.
A bizottsági elnök szerint az egyik legfontosabb az uniós tagállamok közötti szorosabb együttműködés, különösen a gáztárolás és az olajkészletek kezelése terén. Cél, hogy elkerüljék azt a helyzetet, amikor több ország egyszerre jelenik meg a piacon, ami tovább növelné az árakat. Emellett az EU összehangolt lépéseket tervez az olajtartalékok felszabadítására is, hogy a válsághelyzeti intézkedések ne torzítsák az egységes piac működését.
Ursula von der Leyen kiemelte, hogy a jelenlegi energiaválság kezelésében különös figyelmet kell fordítani a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokra. Az Európai Bizottság a közeljövőben olyan javaslatokat mutat be, amelyek a jövedelemtámogatási rendszerek kialakítását segítik, valamint rugalmasabb állami támogatási szabályokat tesznek lehetővé az érintett ágazatok számára.
A kereslet csökkentését kulcsfontosságúnak nevezte, hangsúlyozva, hogy „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel”. Ennek érdekében az energiahatékonyság javítását sürgette, például az épületfelújítások és az ipari technológiák korszerűsítése révén.
Hosszabb távon szerinte elkerülhetetlen az energiarendszer átalakítása: növelni kell a megújuló és az atomenergia arányát, valamint gyorsítani kell a gazdaság villamosítását. Úgy fogalmazott, csak így biztosítható Európa számára a nagyobb függetlenség, kiszámíthatóság és energiabiztonság.
A bizottság elnöke arra is kitért, hogy az energiaárak csökkentése érdekében szükség lehet az energiaszámlák szerkezetének felülvizsgálatára, beleértve a hálózati díjakat és adókat. Emellett jelezte, hogy az EU hamarosan felülvizsgálja az ipari kibocsátásokat szabályozó rendszert is.
A geopolitikai helyzet kapcsán hangsúlyozta: a közel-keleti feszültségek, különösen az iráni helyzet és a Hormuzi-szoros körüli problémák nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázatot is jelentenek. Figyelmeztetett, hogy a tengeri szállítás akadályozása súlyos következményekkel járhat a globális energiapiacokra.
Beszédében kitért a térség stabilitására is, kiemelve, hogy tartós béke nélkül nem lehet kiszámítható gazdasági környezetet teremteni. Hangsúlyozta: minden félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi megállapodásokat és az érintett országok szuverenitását.
Az Európai Unió előtt álló egyik legfontosabb feladat az energiafüggőség csökkentése és egy ellenállóbb, fenntarthatóbb energiarendszer kiépítése – zárta beszédét Ursula von der Leyen
