Érezhető várakozás alakult ki Brüsszelben a magyarországi választásokat követően, amelyek nyomán Orbán Viktor hosszú idő után elveszítette hatalmát, és Magyar Péter került a politikai középpontba.
Ursula von der Leyen hétfőn gyors előrelépést sürgetett az Európai Unió és Magyarország közötti, az elmúlt években megromlott kapcsolatok rendezésében. Közölte, hogy az egyeztetések rövid időn belül megkezdődhetnek, ugyanakkor a valódi fordulat csak az új magyar kormány hivatalba lépése után várható, amelyet május közepére tesznek.
A brüsszeli várakozások szerint az egyik legfontosabb kérdés az uniós források sorsa lesz. Magyarország számára mintegy 17 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási támogatás van jelenleg befagyasztva, emellett további, jelentős összegű – mintegy 16 milliárd eurós – védelmi hitel jóváhagyása is napirenden lehet.
Magyar Péter első, választás utáni sajtótájékoztatóján részletesen beszélt terveiről. Prioritásként említette az uniós források felszabadítását, felvetette az euróövezethez való csatlakozás lehetőségét, ugyanakkor jelezte, hogy a migráció kérdésében szigorú álláspontot kíván fenntartani.
A külpolitikai irányvonal kapcsán hangsúlyozta: Ukrajnát nem lehet olyan békemegállapodás elfogadására kényszeríteni, amely területi engedményekkel járna. Ezzel együtt arra is utalt, hogy Magyarország feloldhatja a korábban blokkolt, mintegy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaggal kapcsolatos vétóját, ami felgyorsíthatná a támogatások folyósítását Kijev számára.
Ugyanakkor jelezte: fenntartaná azt a korábbi megállapodást, amely mentesíti Magyarországot a hitel közvetlen finanszírozása alól, elsősorban a hazai költségvetési helyzetre hivatkozva.
Az ukrán EU-csatlakozás ügyében óvatosabb álláspontot képvisel: szerinte a következő tíz évben nem reális a tagság, és ellenzi a gyorsított csatlakozási folyamatot.
Az energiapolitikában Magyar Péter a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor nem kötelezte el magát az orosz energiahordozóktól való teljes leválás mellett. Mint mondta, Magyarország a jövőben is a legolcsóbb energiaforrásokat keresi, és földrajzi adottságai korlátozzák a lehetőségeit. Utalt arra is, hogy az ukrajnai háború lezárását követően akár a szankciók felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
A Barátság (Druzhba) kőolajvezetékkel kapcsolatos bizonytalanságokat továbbra is kockázatként említette, ami arra utal, hogy az Ukrajnával fennálló energetikai viták a jövőben sem szűnnek meg teljesen.
Brüsszelben mindezek fényében óvatos optimizmus tapasztalható: az új magyar vezetés lehetőséget jelenthet a kapcsolatok újraépítésére, ugyanakkor több kulcskérdésben – így az energiapolitika, a migráció vagy Ukrajna ügye – továbbra is várhatók nézetkülönbségek.
Volodimir Zelenszkij közben bejelentette, hogy európai partnereivel közös légvédelmi rendszer kialakításáról kíván tárgyalni, akár már a héten megkezdődő egyeztetéseken. Hangsúlyozta: Ukrajna kulcsszerepet játszhat Európa biztonságában, és a kontinens jövője szempontjából is meghatározó, hogy miként alakul a háború és annak következményei.