Megosztás az X-en
Az elmúlt napokban ismét a nemzetközi politika középpontjába került az energiapolitika. Donald Trump amerikai elnök felszólította Európát, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, mondván: minden egyes hordó Moszkva háborús gépezetét finanszírozza. A Fehér Ház számításai szerint az EU évente dollármilliárdokkal támogatja közvetve Oroszországot energiahordozó-import révén.
Trump kemény üzenete
A „Tettrekészek Koalíciója” online ülésén Trump élesen fogalmazott: szerinte Európa biztonságot akar, de közben saját döntéseivel finanszírozza a háborút. A felhívás egyértelmű: azonnali szakítás az orosz olajjal, sőt gazdasági nyomásgyakorlás Kínára, amely Moszkvát segíti.
Szijjártó Péter válasza
A magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken világos üzenettel reagált:
– „Magyarország nyíltan vásárol orosz olajat, mert nincs más alternatívánk. Más országok viszont titokban teszik ugyanezt, közvetítőkön keresztül, mert olcsóbb” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Hozzátette: az ország energiaellátása fizikai korlátok mentén szerveződik. Az orosz olajvezetékek biztosítják a folyamatos ellátást, miközben az EU elutasította az infrastruktúra-bővítési kérelmeket, Horvátország pedig az ötszörösére emelt tranzitdíjjal nehezíti a helyzetet.
A kettős mérce vitája
Míg nyugati országok látványosan csökkentették a közvetlen importot, a piacokon mégis megjelennek az orosz energiahordozók, csak ázsiai közvetítőkön keresztül, jóval drágábban. Magyarország szerint ez a gyakorlat inkább politikai színház, mint valódi megoldás.
Energia és politika szorításában
Az ügy újra rávilágít: Európa energiapolitikája egyszerre gazdasági és biztonsági kérdés. Trump felszólítása és Szijjártó válasza közötti feszültség mutatja, hogy a kontinens nem egységes – a politikai nyomás és a fizikai realitás ütközése egyelőre áthidalhatatlan.