Magyar Péter és Sulyok Tamás konfliktusa újabb szintre lépett: a miniszterelnök ma reggel felkereste az államfőt a Sándor-palotában, miután május 31-éig adott határidőt Sulyok Tamás lemondására. A köztársasági elnöki hivatal szerint azonban az államfő jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
FRISSÜLT! 09:33
Magyar Péter bejelentette, hogyan váltanák le Sulyok Tamást
Magyar Péter a Sándor-palotában tartott találkozó után sajtótájékoztatón közölte: ha Sulyok Tamás nem mond le önként, a Tisza-frakció elé viszik a köztársasági elnök leváltására vonatkozó javaslatokat, és megkezdik a szükséges eljárásokat.
A miniszterelnök Görög Márta igazságügyi miniszterrel érkezett az államfőhöz. Magyar Péter a találkozó után azt mondta: tájékoztatta Sulyok Tamást arról, hogy az Alaptörvény alapján több lehetőség is van az államfő eltávolítására, köztük a megfosztási eljárás is, de a kormány nem ezt az utat választaná.
Magyar Péter szerint a köztársasági elnöki hivatal védelme érdekében inkább Alaptörvény-módosítással rendeznék a helyzetet. Hangsúlyozta: állítása szerint nem személyre szabott jogalkotásra készülnek, hanem olyan megoldásra, amely szerinte helyreállítja az intézmény tekintélyét.
A miniszterelnök élesen bírálta Sulyok Tamás eddigi elnöki működését. Úgy fogalmazott: a köztársasági elnök feladata nem merül ki a törvények aláírásában, kitüntetések átadásában és protokolleseményeken való részvételben. Magyar Péter szerint az államfőnek a nemzet egységét kellene kifejeznie, és őrködnie kellene az államszervezet demokratikus működése felett.
Magyar Péter szerint Sulyok azt mondta: nem dolga megszólalni ezekben az ügyekben
Magyar Péter a Sándor-palotában több ügyben is számon kérte Sulyok Tamás hallgatását. Orbán Viktor „poloskázós” beszéde kapcsán azt mondta: a köztársasági elnöknek ki kellett volna mondania, hogy Magyarországon „nincsenek eltakarítandó honfitársak”, és egyetlen magyar állampolgárt sem lehet kártevőként kezelni.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás erre azt válaszolta: „szerinte ez egy politikai vélemény, és a köztársasági elnöknek nem kell kiállnia a megfenyegetett civilek, művészek, újságírók mellett” , mert ez politikai vélemény, és nem a köztársasági elnök feladata ilyen ügyekben megszólalni. A miniszterelnök azt is felrótta az államfőnek, hogy hallgatott a gyülekezési jog korlátozásánál, a titkosszolgálati eszközök ellenzékiekkel szembeni bevetésénél, politikai önkénteseket ért támadásoknál, Lázár János „wc-pucolós” kijelentésénél, valamint több, határon túli magyarokat érintő ügyben is.
Magyar Péter szerint egy köztársasági elnöknek kötelessége lett volna figyelmeztetni a hatalmat, hogy hagyjon fel a saját honfitársai elleni uszítással.
Sulyok Tamás álláspontja szerint ezek nem az államfő feladatai.
Magyar Péter kijelentette: „a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré”. Szerinte a köztársasági elnöki intézmény fontosabb bármelyik hivatalban lévő államfőnél, ezért a hivatal tekintélyének visszaállításához Sulyok Tamás távozására van szükség.
Magyar Péter korábbi bejelentése szerint, ma reggel a köztársasági elnökhöz ment, emlékeztetni a lemondására kitűzött határidő lejártára. A miniszterelnök május 31-ig adott határidőt az államfő és több közjogi szereplő távozására. Magyar szerint az új politikai helyzetben olyan köztársasági elnökre van szükség, aki nem egy politikai táborhoz, hanem a nemzet egészéhez kötődik. Sulyok Tamás ezzel szemben azt jelezte, hogy nem mond le.
A köztársasági elnök álláspontja szerint nincs olyan jogi vagy alkotmányos indok, amely megalapozná távozását, és hivatalát az esküjéhez hűen kívánja ellátni. A Sándor-palota korábbi válasza is erre épült: az államfő jogállását az Alaptörvény szabályozza. Több politikai elemző Utoljára a kommunisták csinálták ezt Tildy Zoltánnal, mint amit most Magyar Péter Sulyok Tamással. Nem véletlen, hogy a parlamenti többség és az államfő intézménye külön szerepet kapott az alkotmányos rendszerben, a mandátumuk is máskor jár le. Az államfő feladata éppen az, hogy ellensúlyt képezzen, ne pedig a napi politikai csatározások része legyen. Tartson ki, Elnök úr!
Az elhúzódó vita közben Sulyok Tamás azt is jelezte, hogy a Velencei Bizottsághoz fordul, mert aggasztónak tartja, ha az alkotmányos követelményekre valaki nem mérceként, hanem politikai akadályként tekint. Magyar Péter erre élesen reagált, és fenntartotta: az államfőnek távoznia kell.
Magyar Péter a kormányváltás után nemcsak a kabinetben, hanem a közjogi intézményrendszer csúcsán is változást akar. Sulyok Tamás viszont egyelőre kitart amellett, hogy mandátuma alkotmányos, és nem politikai felszólítás alapján dönt a távozásáról.
Meddig tart egy új parlamenti kétharmad politikai felhatalmazása, és hol kezdődik a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos védettsége?
A kormányoldalhoz közel álló értelmezés szerint Sulyok Tamás távozása politikailag indokolt: szerintük az áprilisi választáson a választók nemcsak kormányváltásról, hanem rendszerváltásról is döntöttek. E logika alapján a korábbi hatalom által kinevezett közjogi szereplőknek — köztük az államfőnek — nincs már valódi politikai legitimitásuk ahhoz, hogy az új többség programját fékezzék vagy blokkolják. Magyar Péter álláspontja ez: szerinte Sulyok Tamás a régi rendszer egyik tartóoszlopa, ezért önként kellene távoznia.
Az államfő maradását támogató oldal pedig éppen azt hangsúlyozza: a köztársasági elnök nem kormánytag, nem pártpolitikai tisztségviselő, és nem a mindenkori parlamenti többség bizalmasa. A Sándor-palota érvelése szerint az államfő jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szabályozza, nem politikai ultimátumok. Sulyok Tamás is erre hivatkozott, amikor közölte: nem mond le, továbbra is gyakorolja alkotmányos hatásköreit, és megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását.
A jogi út ennél szűkebb. Sulyok Tamás önként, írásban bármikor lemondhatna, ehhez nincs szükség külön elfogadó nyilatkozatra. Ha viszont nem távozik magától, akkor a jelenlegi szabályok szerint megfosztási eljárás indulhatna ellene: ezt a képviselők egyötöde kezdeményezheti, de az eljárás megindításához kétharmados parlamenti döntés kell, a végső szót pedig az Alkotmánybíróság mondaná ki. Vagyis a politikai többség nem elég: a hatályos közjogi rendben az államfő eltávolítása nem parlamenti szavazás kérdése. Magyar Péter szerint az új kétharmados többségnek joga van átalakítani a közjogi rendszert, ha ezt alkotmányos keretek között teszi. Korábban arról beszélt, hogy ha az érintettek nem mondanak le önként, Alaptörvény-módosítással lehet megoldani az eltávolításukat.
A jobboldali értelmezés ezért azt mondja: Magyar Péter lépése közjogilag veszélyes precedens, mert politikai nyomás alá helyezne olyan intézményeket, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, hogy ne a kormány aktuális akaratát kövessék. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint még erős politikai vagy társadalmi nyomás esetén sem írhatók felül a közjogi keretek, és az ilyen lépések diktatórikusan az intézmények politikai nyomás alá helyezésének veszélyét hordozzák.
Igazi patthelyzet: politikailag Magyar Péter mögött ott van az új többség ereje, közjogilag viszont Sulyok Tamást még mindig az Alaptörvény védi.