Átfogó vizsgálatot rendelt el a kormány a Paksi Atomerőműnél a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kialakult kritikus üzemeltetési és energetikai helyzet ügyében. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint szeptember 11-ig fel kell tárni azokat a körülményeket és esetleges mulasztásokat is, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország legfontosabb áramtermelő létesítménye nyáron a teljes leállás közelébe került.
A döntés közvetlen előzménye az elmúlt hetek rendkívüli paksi helyzete. Július 30-án maga az MVM Paksi Atomerőmű jelentette be, hogy a Duna további apadása miatt 24–72 órán belül szükségessé válhat mind a négy blokk teljes leállítása. Az erőmű akkor azt közölte: bár a folyóban lévő vízmennyiség még elegendő lett volna a blokkok hűtésére, a vízszint olyan alacsonyra süllyedt, hogy a hűtéshez használt szivattyúk szívócsonkjai már túl magasan helyezkedtek el ahhoz, hogy megfelelően ellássák feladatukat.
Az MVM akkori adatai szerint a Duna vízszintje már 28 centiméterrel az addigi, 2018-as rekordminimum alatt volt, és több mint egy méterrel alacsonyabban állt annál a százéves minimumnál, amellyel az atomerőmű több mint negyven évvel ezelőtti tervezésekor számoltak. Az erőmű szerint ebben szerepet játszott a Duna medrének hosszú távú mélyülése és az egyre szélsőségesebb időjárás is.
A helyzet augusztusban már rendkívüli műszaki beavatkozást tett szükségessé. A kormány augusztus 12-én úgy döntött, hogy a hűtővízellátás biztosítására fenékküszöböt építenek a Duna medrében, emellett két, egyenként mintegy 80 méteres bárka irányított elsüllyesztésével ideiglenesen is megemelik a vízszintet az erőmű vízkivételi művének térségében.
Augusztus 15-re a beavatkozás már teljes erővel zajlott. A bárkák süllyesztését megkezdték, a medret előtte kikotorták és felmérték, miközben több tucat teherautó hordta folyamatosan a követ a fenékküszöb építéséhez. Ebben az időszakban a Paksi Atomerőmű mindössze két turbinával, összesen 500 megawattos teljesítménnyel működött. A kormány akkori tájékoztatása szerint a beavatkozások nélkül néhány napon belül a teljes erőmű leállása is felmerülhetett volna.
Most ennek az egész folyamatnak az előzményeit vizsgáltatja ki a kormány. A 1284/2026. (IX. 3.) kormányhatározat szerint teljes körűen át kell tekinteni a Paksi Atomerőmű kisvízi működését, különösen azt, hogyan kezelték a korábbi évek alacsony dunai vízállásaiból eredő kockázatokat. A jelentésnek választ kell adnia arra is, hogy a korábbi hasonló helyzetek tapasztalatait milyen formában jelezték a kormánynak, illetve ezek alapján milyen intézkedési tervek készültek. A határozat külön nevesíti az esetleges mulasztások feltárását. A gazdasági és energetikai miniszternek az élő környezetért felelős miniszter, a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a belügyminiszter bevonásával kell elkészítenie a részletes jelentést. A munkába az Országos Atomenergia Hivatalt és az MVM-et is bevonják. A határidő szeptember 11., vagyis a vizsgálatra mindössze néhány nap áll rendelkezésre.
A paksi vizsgálattal párhuzamosan a kormány az egész magyar villamosenergia-rendszer átfogó felülvizsgálatát is elrendelte. Ennek keretében a villamosenergia-ellátást, a termelést és a kritikus energetikai infrastruktúrákat érintő műszaki, jogi és gazdasági kockázatokat kell áttekinteni, különös figyelemmel a Paksi Atomerőmű működésére és az ilyen helyzetek megelőzésére. Erről október 31-ig kell részletes előterjesztést készíteni.
A paksi problémáról már évekkel korábban tudható volt, hogy az egyre alacsonyabb dunai vízállások mellett a meglévő vízkivételi rendszer hosszabb távon korlátokba ütközhet. Az MVM júliusi közlése szerint a szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki megoldása már folyamatban van, a beruházás azonban csak néhány éven belül teszi lehetővé, hogy az atomerőmű a mostaninál is alacsonyabb vízállás mellett folyamatosan termeljen.
