Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Lassúnak tűnhet az idő Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden, de a Művészetek Völgye már féltávhoz érkezett. A 34. alkalommal megrendezett összművészeti fesztivál továbbra is az ország egyik legszabadabb, legszínesebb eseménye, amely július 27-ig még rengeteg izgalmat, koncertet, színházat és közösségi élményt tartogat.
Hatalmas tűz ütött ki a Pest megyei Gödöllő térségében található hulladéklerakónál, amelynek füstje még Budapesten is jól látható volt. A katasztrófavédelem azonnal több egységgel vonult ki a helyszínre, és megkezdte a tűz megfékezését. A hőség, valamint az éghető anyagok mennyisége miatt rendkívüli légköri jelenség is kialakult: tűzgomba-szerű felhő, úgynevezett pyrocumulus emelkedett a magasba.
Lázár János építési és közlekedési miniszter öt, állami forrásból felújított kastély használati jogát adta át a 4iG cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalatnak – közölte a sajtó több forrása. A döntés a közvélemény és egyes politikai szereplők részéről is jelentős érdeklődést és kritikát váltott ki.
Július 22-én elhunyt Ozzy Osbourne, a Black Sabbath legendás énekese, a heavy metal történetének egyik legmeghatározóbb alakja. A zenész 76 éves korában, családja körében hunyt el birminghami otthonában, hosszú ideje tartó betegség után. Halálával egy korszak zárult le – a világ búcsút intett a Sötétség Hercegének, aki egyszerre volt lázadó ikon, tragikus hős, és rendíthetetlen túlélő.
Jelentős fordulat történt a mesterséges intelligencia (AI) hardverpiacán: az Egyesült Államok váratlanul feloldotta az Nvidia H20 nevű AI-processzorainak kínai exportjára korábban bevezetett korlátozásokat. Hasonló lépésre készül az AMD is, amely új chipjeit készül újra elérhetővé tenni a kínai piac számára. A döntések nemcsak technológiai szempontból számítanak mérföldkőnek, hanem geopolitikai következményeik is jelentősek – különösen az orosz és kínai techstratégiák tükrében.
2025 nyarára újabb nyilvános vita bontakozott ki az Egyesült Államokban a korábban elítélt és azóta elhunyt Jeffrey Epsteinhez köthető ügyek dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról. A vita fókuszába került, hogy milyen mértékben lehet, illetve kell nyilvánosságra hozni a még zárt iratokat, valamint hogy ezek kezelése milyen hatással van az amerikai közéletre.
Egy friss kormányrendelet-tervezet szerint a jövőben a hatóságok elektronikus nyomkövető eszközt alkalmazhatnának olyan személyekkel szemben, akik egyes külföldi állami vezetők magyarországi látogatása idején a biztonságukat veszélyeztethetik. A szabályozás különlegessége, hogy ilyen intézkedésre akár konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is sor kerülhet, pusztán megelőzési céllal.
Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén közzétett üzenetében arról írt, hogy szerinte egyre nyilvánvalóbb az ukrán érdekek jelenléte a magyar belpolitikában. A kormányfő szerint már nemcsak politikai pártok, hanem újságírók és szakértők is a kijevi vezetés szempontjait képviselik Magyarországon.
Képzeld el, hogy egy napon bemész a munkahelyedre, és nemcsak a nevek, hanem a fizetések is ott sorakoznak az iroda falán. Ugyanazt a munkát végzitek, de ő havi 120 ezret kap többet. Miért? Nemsokára ezt már nemcsak sejtheted, hanem tudhatod is.
Heves vitákat kavart a 2025-ös Sziget Fesztivál egyik fellépőjének bejelentése: a Kneecap nevű északír rapzenekar augusztus 11-i koncertje ellen több zsidó szervezet is tiltakozott, antiszemita megnyilvánulásaikra hivatkozva. A közfelháborodás azóta sem csillapodik. A kérdés immár túlmutat egyetlen fellépésen.
2025. július 21-én az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta az 1968-as Martin Luther King elleni merénylettel kapcsolatos titkosított iratokat. A mintegy 230 000 oldalnyi dokumentum a szövetségi nyomozóhatóságok (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint más hírszerzési szervek belső anyagait, nyomozati feljegyzéseit és nemzetközi információcseréit tartalmazza.
2025 júliusában váratlan diplomáciai fejlemény történt: az Egyesült Államok egyik vezető politikusa, a volt elnök új kapcsolatfelvételt kezdeményezett Pakisztán magas rangú katonai vezetésével. A találkozó informálisan, de jól dokumentált formában zajlott, és azonnali visszhangot váltott ki nemcsak a térségben, hanem Washingtonban is.