A szeptember második hetében a nemzetközi politikában és a hazai közéletben egyaránt forró témák uralták a híreket. Donald Trump ismét kemény feltételeket szabott Moszkva és Peking felé, az Európai Unió bírósága történelmi jelentőségű döntést hozott Paks II ügyében, miközben Magyarország új gázszerződést írt alá, és több ipari beruházásról is hírt kaptunk. A hét végén a sport is középpontba került: válogatottunk drámai mérkőzésen maradt alul Portugália ellen.

Donald Trump újabb nagyvárosba vezényli a Nemzeti Gárdát. Ezúttal Memphis került sorra, Tennessee állam szívében, ahol az elnök szerint a bűnözés “elfajult”, és csak szövetségi erővel tartható kordában. A döntést a kormányzó és a város vezetői hivatalosan üdvözölték, ám a helyzet jóval bonyolultabb annál, mint amit a politikai nyilatkozatok sugallnak.

Külföldi sajtójelentések szerint szeptember 13-án hajnalban dróntámadás érte az oroszországi Baskírföld központjában, Ufában működő Bashneft–Novoil olajfinomítót. A Reuters és a Guardian beszámolói alapján legalább két pilóta nélküli eszköz közelítette meg az üzemet, amelyek közül az egyik becsapódott a létesítmény területén, tűz keletkezett, a másikat a helyi légvédelem próbálta megsemmisíteni.

Orbán Viktor Abu-Dhabiban kijelentette: Magyarország stratégiai szövetségre törekszik az Egyesült Arab Emírségekkel, különösen az energia, a digitális infrastruktúra és a mesterséges intelligencia területén. A miniszterelnök az EU politikáját bírálta, és hangsúlyozta Lengyelország szuverenitásának fontosságát.

Az autópálya-matricák rendszere évek óta a közlekedés egyik legmegosztóbb témája. A legfrissebb sajtóinformációk szerint tavaly milliós nagyságrendben szabhattak ki pótdíjakat azoknak, akik érvényes jogosultság nélkül használták a gyorsforgalmi utakat. A hírek alapján az állam bevételei így milliárdos kiegészítést kaptak a matricabevételek mellett.

Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány után sokat beszéltek arról, hogy a boltokat elárasztják az áruházi tolvajok. A közösségi médiában terjedő videók miatt úgy tűnt, hogy szervezett bandák tömegesen fosztogatják az üzleteket. A friss adatok azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak.

Az ukrajnai háború frontvonalain a nyári hónapokban szokatlanul alacsony számú orosz páncélos-veszteséget dokumentáltak. Nyílt forrású hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg június és augusztus között 83 tankot és 189 páncélozott harcjárművet veszített el – ez jóval kevesebb, mint az elmúlt évek hasonló időszakaiban.

Charlie Kirk halála 2025. szeptember 10-én történt, amikor egy nyilvános előadása közben rálőttek a Utah Valley University kampuszán. Az eset nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte, így Magyarországon is heves reakciókat váltott ki, politikai vezetők és közéleti személyiségek egyaránt elítélték az erőszakot.

2025-ben Irán több, a nemzetközi szankciókat kijátszó olajcsempészeti hálózata került nyilvánosságra. Ezek a hálózatok hamisított dokumentumokkal és titkosított útvonalakon juttatták az olajat külföldre, miközben a hadsereghez és magas rangú politikai szereplőkhöz köthető vállalatok is részt vettek a műveletekben. A botrány rávilágít Irán stratégiai erőforrásként kezelt olajexportjára és a szankciók kijátszására alkalmazott kifinomult módszerekre.

Az új Csupasz pisztoly (2025) bátran visszatér, hogy megtörje a modern vígjáték válságát. Liam Neeson főszereplésével és abszurd poénokkal teli jelenetekkel a film ötvözi a klasszikus humor elemeit a mai filmes trendekkel, így garantáltan önfeledt nevetést kínál a nézőknek.

Az Egyesült Államok szeptember 6-tól megváltoztatta a nem-bevándorlási vízumok beadásának szabályait. Mostantól a kérelmezőknek saját országukban vagy hivatalos lakóhelyük szerinti amerikai külképviseleten kell jelentkezniük interjúra, amivel a külügyminisztérium célja a torlódások csökkentése és az ellenőrzések pontosabbá tétele.

Párizs ismét forrong: a „Bloquons tout” – magyarul „Blokkoljunk mindent” – néven szerveződő mozgalom szeptember eleje óta megbénítja a francia fővárost. A tüntetők célja világos: látványos tiltakozással kívánják felhívni a figyelmet a kormány megszorító terveire, amelyek szerintük a közszolgáltatásokat és a társadalom legsebezhetőbb rétegeit sújtják.