2025. július 22., kedd Névnap: Magdolna, Mária
: Napos idő, 28.3°C – részletes időjárásjelentés »
EUR: 399,28 Ft USD: 341,29 Ft
EXKLUZÍV
Keresés PROGRAMOK Belépés Regisztráció Archívum
Kezdőlap Belföld Külföld Politika Gazdaság Kultúra Tech Mozi StreamZóna Történelmi talányok
ELINDULTUNK!
Köszöntünk titeket az Esti Hírlap online változatában! Az ország egyik legrégebbi napilapja most digitálisan tér vissza – friss hírekkel, háttéranyagokkal és különleges tartalmakkal.


Hamarosan nyilvános lehet a fizetésed: EU-s bértranszparencia-irányelv változtatja meg a magyar munkahelyeket és fizetési különbségeket

Megosztás
Hamarosan nyilvános lehet a fizetésed: EU-s bértranszparencia-irányelv változtatja meg a magyar munkahelyeket és fizetési különbségeket

Képzeld el, hogy egy napon bemész a munkahelyedre, és nemcsak a nevek, hanem a fizetések is ott sorakoznak az iroda falán. Ugyanazt a munkát végzitek, de ő havi 120 ezret kap többet. Miért? Nemsokára ezt már nemcsak sejtheted, hanem tudhatod is.

Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve alapjaiban rengetheti meg a munkahelyi viszonyokat. A szó szoros értelmében belenézhetünk egymás pénztárcájába – legalábbis munkavállalói szinten. Mert nemcsak arról lesz szó, hogy mit fizetnek egy adott pozícióért, hanem arról is, hogy a cégen belül ugyanazért a munkáért ki mennyit visz haza.

A „ne kérdezd meg, mennyit keres” korszaka véget ér
Évtizedeken át úgy szocializálódtunk, hogy a pénzről nem illik beszélni. Különösen nem a kolléga fizetéséről. Aki ezt szóba hozta, az minimum illetlennek számított, legrosszabb esetben kirúgták. A cégek sokszor szabályzatban tiltották meg, hogy a dolgozók egymás béréről beszéljenek.

A háttérben azonban gyakran nemcsak udvariassági normák, hanem komoly érdekek húzódtak meg. Mert ha a munkavállalók nem tudják, mennyit keres a másik, nehezebben kérnek fizetésemelést, nehezebben állnak ki magukért – és észre sem veszik, ha diszkriminálják őket.

Az EU most másképp gondolja
A 2023-ban elfogadott uniós bérátláthatósági irányelv (Pay Transparency Directive) 2026-tól kötelezően életbe lép minden tagállamban. Magyarországon is. Ez pedig nemcsak a multicégeket érinti, hanem minden olyan vállalatot, ahol legalább 100 ember dolgozik (a hatály fokozatosan bővül).

Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Álláshirdetésekben kötelező lesz megadni a bérsávot.
  • A munkáltató nem kérdezheti meg, hogy a jelölt korábban mennyit keresett.
  • A dolgozók kérhetik, hogy láthassák az azonos pozícióban dolgozók átlagbérét – nemek szerinti bontásban.
  • Ha indokolatlan bérkülönbség van, a cégnek magyarázatot kell adnia – és ha kell, javítania.
  • Ez a rendszer gyakorlatilag egy közép-európai csendet tör meg, amely évtizedek óta lebeg a magyar munkahelyek felett.

Kinek jó ez? És kinek nem?
A bértranszparencia hívei szerint a változás elkerülhetetlen – és nagyon is hasznos. Különösen a nők, a fiatalok, és a háttérbe szorított kisebbségek járhatnak jól vele, akik gyakran kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, még akkor is, ha ugyanazt a munkát végzik.

A cégek viszont nem feltétlenül lelkesednek. Néhányuk szerint a transzparencia „összeugrasztja” a csapatot, bizalmatlanságot szül, és túlzott adminisztrációs terhet ró rájuk. Mások azonban már most nyílt fizetési struktúrákat alkalmaznak, és szerintük épp ellenkezőleg: az átláthatóság erősíti a lojalitást és a morált.

És mi lesz nálunk?
Magyarországon a legtöbb álláshirdetésben még mindig nem szerepel bérsáv. A cégek inkább „versenyképes fizetésről” beszélnek, ami sokszor csak üres frázis. A változás azonban már a küszöbön van: a 2026-os határidőig minden országnak nemzeti jogba kell ültetnie az EU-s irányelvet.

Ez nemcsak szabályozás, hanem kultúraváltás is lesz. Hiszen ezentúl nem lesz ciki rákérdezni, hogy mennyit ér a munkád – sőt, jogod lesz tudni.

Vége a homálynak?
Képzeljük el újra azt az irodát. Az ajtón belépve nemcsak a nevek és pozíciók látszanak majd a céges intraneten, hanem a bérek is. Kínos? Lehet. De talán még kínosabb, ha kiderül: valakit azért fizettek jobban, mert "valakinek a valakije".

A bértranszparencia nem egyenlőséget ígér – de esélyt ad arra, hogy igazságosabb legyen a rendszer. És ez már önmagában is forradalmi változás.

Mit tehetsz most munkavállalóként?
Még ha a fizetések most nem is nyilvánosak a cégednél, jogod van tájékozódni – és hamarosan még többre is.

  • Tájékozódj a piaci bérekről: Használj fizetésösszehasonlító oldalakat, bérkalkulátorokat, állásportálokat.
  • Beszélgess diszkréten másokkal: A bértranszparencia nem tiltott, sőt – segíthet egymást támogatni.
  • Készülj fel egy bértárgyalásra: Ha tudod, hogy mások mennyit keresnek az iparágadban, bátrabban kérhetsz fizetésemelést.
  • Kövesd figyelemmel a céged kommunikációját: Előfordulhat, hogy már készülnek az új átláthatósági szabályokra – és jobb, ha tudod, mire számíthatsz.
  • Ne feledd: a fizetésedről beszélni nem illetlenség. Jogod van tudni, hogy mennyit ér a munkád.

Így készülnek a cégek a bérátláthatósági kötelezettségre
A munkaadók számára a 2026-os EU-határidő nem ajánlás, hanem jogi kötelezettség. Aki időben elkezd felkészülni, versenyelőnyt szerezhet – aki halogat, bírságra és elégedetlen munkatársakra számíthat.

Mire van szükség?

  • Átlátható bérrendszer kialakítása: egyértelmű szabályok, mi alapján történik a bérezés.
  • Bérsávok meghatározása: nemcsak új dolgozók felvételénél, hanem meglévőknél is.
  • Rendszeres bérkülönbség-jelentés: a 250+ fős cégeknél már kötelező lesz.
  • Diszkriminációmentes gyakorlat bevezetése: ha két ember ugyanazt a munkát végzi, az alapfizetésüknek is arányosnak kell lennie.
  • Belső kommunikáció fejlesztése: a transzparencia csak akkor működik jól, ha a cégen belül megfelelő a bizalom és az információáramlás.
  • A bérátláthatóság nem ellenség, hanem eszköz lehet a cégek kezében: segíthet megtartani a tehetségeket, javítja a munkavállalói élményt, és csökkenti a fluktuációt.

Megosztás
Link sikeresen kimásolva!