Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Jogerős bírósági ítélet ellenére nem fizette ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egy cégnek a bíróság által megítélt, kamatokkal együtt mintegy 1,9 milliárd forintos tartozását, ezért végrehajtási eljárás indult a szervezet ellen. A hivatásrend történetében ez az első eset, hogy magát a végrehajtói kart érinti ilyen eljárás.
Augusztus 6–7-én több magyar bank ügyfelei tapasztalták, hogy korábbi kártyás vásárlásaikat tévesen ismételten megterhelték. A hiba rövid idő alatt rendszerszintűvé vált, és több pénzintézetnél is jelentkezett, köztük az OTP Banknál és az Erste Banknál.
Péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök részletesen beszélt a kormány új lakhatási programjáról. A fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel célja, hogy a fiatalok és családok számára hosszú távon kiszámítható, kedvező feltételekkel biztosítsa a saját otthon megszerzésének lehetőségét.
Az egyik legmeglepőbb diplomáciai mozgás bontakozhat ki a következő hetekben: Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke – és minden bizonnyal újra elnökjelöltje – találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. A hírek szerint a helyszín az Egyesült Arab Emírségek lehet, a cél pedig: „békemisszió”. De vajon valóban erről van szó?
A lakáspiacon máris érezhető a nyomás. Alig hirdették meg az Otthon Start programot, a kereslet megugrott, és a szakértők szerint akár 10–20 százalékos áremelkedést is hozhat a következő hónapokban. De vajon valóban segít-e ez a program azoknak, akiknek szánták – vagy éppen ellenkezőleg: még távolabb sodorja őket az álomotthontól?
Sajtóinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványi rendszer új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A nyilvánosságra került információk alapján a feljelentés több bűncselekmény gyanúját is érinti, köztük hűtlen kezelést, csalást, hamis magánokirat felhasználását, valamint a számvitel rendjének megsértését.
Vannak időszakok, amikor a pénz útja világos. Nyomon követhető, számonkérhető. És vannak másféle időszakok is, amikor a pénz ugyan megvan, de senki sem látja, hogyan, miért, és kinek a döntése nyomán lett felhasználva.
Amikor Németországban egy titkos neonáci sejt több mint egy évtizeden át gyilkolhatott célzottan – észrevétlenül –, az nemcsak a bűnözés története. Ez a per nem pusztán a vádlottak, hanem az állam, a társadalom és a közös felelősség tárgyalása is.
Sajtóinformációk alapján a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa – még Matolcsy György jegybankelnöksége alatt vagy annak végéhez közelítve – egy különös ingatlanügylet részese lehetett: egykori balatonakarattyai nudistakemping kerülhetett az alapítvány kezelésébe. A hír önmagában is figyelemfelkeltő, de felvethet több, szélesebb összefüggéseket érintő kérdést is.
A 2025. augusztus 6-án megtartott Kormányinfón a kormány tagjai aktuális gazdasági, társadalompolitikai és nemzetközi ügyekről számoltak be. Több fontos bejelentés mellett újságírói kérdésekre is válaszoltak, amelyek érintették az Otthon Start program indulását, a közszolgálati dolgozók új támogatási formáját, a vámtarifák miatti gazdasági válaszokat, valamint a Balkán politikai stabilitásának megítélését. Emellett szó esett oktatási és belpolitikai kérdésekről is.
Sajtóinformációk szerint Vlagyimir Putyin és több orosz vezető is elismerte, hogy a háborús kiadások súlyos terhet rónak az ország gazdaságára. A nemzetközi és hazai jelentések alapján Oroszország egyre látványosabb gazdasági visszaeséssel és belső feszültségekkel küzd – és ezt már Moszkvában sem tagadják teljesen.
A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.