Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Budapest ismét bebizonyította, hogy nemcsak történelmében és kultúrájában világszínvonalú, hanem a jövő formálásában is aktív szereplő. A főváros ugyanis bekerült a világ 50 leginnovatívabb városa közé a nemzetközi hírű Bloomberg Philanthropies „Mayors Challenge” nevű versenyében, amely az önkormányzati újításokat ismeri el.
Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.
Az Adriai-tenger egyik legismertebb, és magyar utazók által is kedvelt üdülőhelye, Bol városa a horvátországi Brac szigetén, péntek hajnalban drámai események színhelyévé vált. Tűz ütött ki a település felett húzódó sűrű fenyőerdőben, amelyet a hajnali szél pillanatok alatt kiterjesztett. A csendes nyaralóváros egyszer csak a vörösen izzó tűzgyűrű árnyékába került.
Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.
Miközben a világ egyre inkább küzd az energiabiztonság, a klímaváltozás és a technológiai átállás kihívásaival, egy korábban félreállított ötlet újra reflektorfénybe került: a kis moduláris atomerőművek, azaz SMR-ek. Kicsik, de nem jelentéktelenek – és egyre többen hisznek abban, hogy ezek az újgenerációs reaktorok lehetnek a jövő energiarendszereinek kulcsai.
Írni veszélyes lett. Nem a szó hagyományos értelmében. Nem arról van szó, hogy valaki rossz kritikát kap, vagy nem olvassák. Hanem arról, hogy egy mondatért, egy gondolatért, egy bejegyzésért éveket lehet kapni – börtönben, táborban, távollétben. És nem a 20. századi Szovjetunióban, hanem most. Ma.
Szlovénia történelmi jelentőségű lépést tett: „persona non grata” státuszba helyezte Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert. Ez az első eset, hogy egy EU-tagállam hivatalosan tiltólistára tesz aktív izraeli kormánytagokat, emberi jogi jogsértésekre hivatkozva.
Egyre több kérdőjel egy régi szövetséges körül
Lengyelország 2025 júliusában végleg hazarendelte budapesti nagykövetét. A döntés hátterében nem csupán egy diplomáciai nézetkülönbség áll, hanem egy konkrét ügy: Magyarország védelmet nyújtott egy olyan volt lengyel kormánytisztviselőnek, akit hazájában korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak.
2025. július 15.
Magyarország három ukrán állampolgárt – katonai tisztségviselőket – nyilvánított nemkívánatos személlyé, és kitiltotta őket az ország területéről. A magyar hatóságok indoklása szerint a döntés összefüggésben állt „olyan, harmadik országban végzett tevékenységekkel”, amelyek ellentétesek voltak a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel.
2023. november – Megmozdul a föld
Az adóhatóság egy kiemelt fontosságú ügyben kezdett nyomozásba: a célkeresztben egy olyan gazdasági konstrukció állt, amelyben fiktív számlázásra specializálódott céghálózat működött. Az első házkutatások során több tucat helyszínen jelentek meg a pénzügyi nyomozók, köztük ügyvédi irodákban, könyvelőknél és vállalati székhelyeken. Már ekkor több százmillió forintos adóelkerülés gyanúja merült fel.
A NATO keleti szárnyának védelme újabb tagországi megerősítést kapott: Belgium bejelentette, hogy 200 katonát vezényel Litvániába, közvetlenül az orosz határ közelébe. A lépés része annak a fokozódó nemzetközi biztonsági összefogásnak, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió óta új értelmet adott a szövetség kollektív védelmi doktrínájának.
Ez az interjú még Gajdos József életében készült, aki az Esti Hírlap munkatársaként beszélgetett a festőművésszel. Azóta József már nincs közöttünk – ezért ezt a beszélgetést most az ő emlékének is ajánljuk, változtatás nélkül közölve szavait és kérdéseit.