Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Október 4-én világszerte az állatoké a főszerep! Az Állatok Világnapja nemcsak arra emlékeztet minket, hogy házi kedvenceinkről gondoskodnunk kell, hanem a vadon élő fajok védelmére és a természet tiszteletére is felhívja a figyelmet. Idén Budapesten felvonulással is ünnepeljük, ahol minden oltott és barátságos állatot szívesen látnak.
A világ tőzsdéi emelkedést mutatnak, miközben az arany ára rekordközeli szinten mozog. A befektetők kettős stratégiát követnek: egyszerre keresik a gyors nyereség lehetőségét a részvénypiacokon, és a biztonságot a nemesfémekben. A háttérben az amerikai kormány működésének leállása áll, amely fokozza a bizonytalanságot és a globális piacok érzékenységét.
A koppenhágai EU-csúcson éles viták zajlanak Ukrajna jövőjéről és az európai biztonságról. Orbán Viktor szerint a tárgyalásokon olyan javaslatok kaptak hangsúlyt, amelyek szerinte a háború eszkalációját kockáztatják. Az orosz vagyon felhasználása, Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítása és a fegyverszállítások finanszírozása került középpontba.
Sosem látott ütemben növekszik a magyar államadósság. Az ország tartozása átlépte a 63 ezer milliárd forintot, a kamatterhek megduplázódtak, és ma már minden magyar több mint hatmillió forintnyi adósságot „cipel a vállán”. Hogyan jutottunk idáig, és mit jelent ez a hétköznapi embereknek?
Az „AI ügynökök gazdasága” lassan nem futurisztikus vízió, hanem a mindennapok közeli valósága. A legújabb kutatások szerint az önállóan döntéseket hozó mesterséges intelligenciák hamarosan aktív szereplőivé válhatnak a gazdaságnak – szerződéseket köthetnek, piacokat szabályozhatnak, és akár munkahelyeket is kiválthatnak. De vajon készen állunk-e arra, hogy digitális szereplők lépjenek a gazdasági színtérre?
A szerdán kezdődő koppenhágai EU-csúcs előtt Orbán Viktor figyelmeztetett: kemény ütközet várható az uniós tagállamok között Ukrajna csatlakozása és Európa biztonságpolitikája ügyében. A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem enged a nyomásnak, és nem küldi a magyar emberek pénzét Ukrajnába.
György László kormánybiztos bejelentette a Magyar Teljesítmény Digitális Polgári Kör megalakulását, amely a magyar gazdasági, tudományos és kulturális eredmények vizsgálatát, valamint jövőbeli stratégiák kidolgozását tűzte ki célul.
A BME Hunity nevű diákműholdja várhatóan 2025 novemberében kerül felbocsátásra a SpaceX Falcon 9 rakétájával a Transporter 15 küldetés keretében. A projekt a hallgatói kreativitást, a műszaki innovációt és a kutatás-fejlesztést ötvözi, miközben egyetemi és középiskolai kísérleti műszereket is a világűrbe juttat.
A Wolt futárcég 60 millió forintos bírságot kapott Magyarországon, miután a hatóságok súlyos szabálytalanságokat tártak fel a vállalat telephelyein. Az ügy ráirányítja a figyelmet a futárszolgálatok működésének átláthatóságára és a munkakörülményekre.
Éles vita bontakozott ki a parlamentben a fegyverviselésről: Kósa Lajos a politikai erőszak megelőzését hangsúlyozta, míg az ellenzék a kormány felelősségét emelte ki a gyűlöletbeszéd terjedésében. A vita a fegyvertartás szabályozását, a politikai kultúrát és a közbiztonság kérdését is érinti.
Ukrajna drónjai precíz támadást intéztek egy elektronikai gyártó üzem ellen, amely az orosz hadsereg kulcsfontosságú alkatrészeivel látja el a fegyverrendszereket. A gyár lángokban áll, a termelés leállt, és az incidens újabb bizonyítékát adja annak, hogy a modern háború frontvonala már a gyárak és logisztikai központok felé tolódott.
A magyar kormány új zöldenergia-stratégiát jelentett be, amelynek célja, hogy 2035-re az ország villamosenergia-termelésének 60 százalékát megújuló forrásokból biztosítsa. A program jelentős beruházásokat ígér nap- és szélenergia, valamint energiatárolás terén, miközben munkahelyeket teremt és erősíti az ország energetikai függetlenségét.