Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Budapest új ritmusra vált: a BKK flottája 20 modern, spanyol gyártású CAF-villamossal bővült, amelyek már a város utcáin szelik a síneket. Az alacsonypadlós, energiatakarékos és digitális utastájékoztatóval felszerelt villamosok célja, hogy gyorsabbá, kényelmesebbé és környezetbarátabbá tegyék a városi közlekedést.
2025. október 1-jétől új mérföldkőhöz érkezik a magyar családpolitika: a háromgyermekes anyák teljes mértékben mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól a munkából származó jövedelmük után. Ez az intézkedés nemcsak a családtámogatási rendszer bővülését jelenti, hanem közvetlen pénzügyi segítséget is: egy átlagos család esetében akár 106 ezer forinttal több maradhat havonta a családi kasszában.
Hihetetlen, de igaz történet rázta meg a nemzetközi sajtót: egy 13 éves afgán fiú megpróbált eljutni Indiába úgy, hogy a Kabulból Delhibe tartó utasszállító repülőgép alvázrekeszében bújt meg. Ez az a rész, ahol a futómű kerekei helyezkednek el – olyan környezet, ahol normál esetben az emberi túlélés szinte lehetetlen.
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet riasztást adott ki egy újabb csalási kampány miatt: hamis SMS-ek terjednek, amelyek a NEAK nevében azt állítják, hogy lejárt a TAJ-kártyánk, és sürgősen frissíteni kell. A link azonban adathalász oldalra vezet, ahol a csalók személyes adatainkat és bankkártya-információinkat próbálják megszerezni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 25-i Kormányinfón több aktuális ügyre is reagált, köztük a Szőlő utcai gyermekotthon körül kialakult botrányra. A politikus szerint a közéletben olyan rágalmak jelentek meg, amelyekhez hasonlót az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt.
Az MIT mérnökei egy merőben új, környezetbarát módszert mutattak be az ammónia előállítására, amely forradalmasíthatja a műtrágya-ipart és a hidrogénalapú energiatárolást.
Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök szerdán telefonon egyeztettek, a hívásról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be rövid közleményben. A beszélgetés középpontjában az energiaellátás, az orosz olaj, valamint a háború és a világgazdaság kérdései álltak.
A mai nap hírei egyszerre szóltak a magyar belpolitika feszültségeiről, az uniós vitákról és a világ színpadán zajló eseményekről. Az Európai Parlament döntésétől a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáján át egészen az ENSZ Közgyűlés nagy vitáiig több fronton is forró volt a helyzet.
Október 23-a hosszú ideje a magyar politikai élet egyik legfontosabb szimbolikus napja. A rendszerváltás óta a pártok rendre ehhez a dátumhoz kötik legnagyobb tömegrendezvényeiket, politikai üzeneteiket és erődemonstrációikat. Idén különösen feszültnek ígérkezik az ünnep: Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a kormány egyik legmarkánsabb kihívója egyaránt országos mozgósításra készül.
Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?
A mai nap eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy mennyire összefonódik a hazai gazdasági helyzet a nemzetközi politikai döntésekkel. Miközben itthon a pénzügyi stabilitás és az energiabiztonság kérdései kerültek előtérbe, a világ színpadán nagyhatalmak üzengetnek egymásnak, és újabb geopolitikai feszültségek rajzolódnak ki.
Mahmud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke történelmi felszólítással fordult a nemzetközi közösséghez: Hamasnak le kell tennie a fegyvert, hogy megnyíljon az út egy demilitarizált palesztin állam előtt. A kijelentés az ENSZ-közgyűlés idején hangzott el, amikor több nyugati ország hivatalosan ismerte el Palesztinát, új fejezetet nyitva a közel-keleti diplomáciában.