Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
Néhány hónapja még a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként emlegették, mára azonban lelassult, sőt le is állt a debreceni CATL-akkumulátorgyár kivitelezése. A hivatalos kommunikáció visszafogott, de piaci és diplomáciai források egybehangzóan állítják: a kínai–amerikai kereskedelmi ellentétek és az európai szabályozási bizonytalanság komolyan kihatottak a projekt jövőjére.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter ismét közvetlen párbeszédre hívta a lakosságot a „Lázárinfó” nevű utcafórum keretében. A személyes jelenléten alapuló eseményeken ezúttal nemcsak a helyi ügyek és a kormányzati tervek kerültek napirendre, hanem a MÁV működésével kapcsolatos kritikák is egyre hangsúlyosabbá váltak.
Fokozódó migrációs nyomás a déli határon – megerősített intézkedések
A déli határszakaszon az elmúlt időszakban ismét emelkedett az illegális határátlépési kísérletek száma, ami a migrációs nyomás erősödésére utal. Több esetben erőszakos incidensek is történtek, amelyeket szervezett csoportokhoz kötnek.
Nincs többé gyárkapu. Nincs műszak. Csak néma sorok és aláírt papírok.
Egyetlen nap alatt, 2025. június 23-án 1700 ember veszítette el az állását Dunaújvárosban, a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-nél. Az esemény nemcsak statisztikai adat: a város gazdasági ütőerének leállása, egy korszak drámai lezárása. Olyan, mintha egy egész iparváros került volna lélegeztetőgépre – hirtelen, előjel nélkül, mégis borítékolhatóan.
„Ez a háború nem a mi választásunk volt – de a lezárása igen.” Ezekkel a szavakkal jelentette be Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján, hogy a 12 napig tartó fegyveres konfliktus Izraellel hivatalosan véget ért. A bejelentést élő adásban közvetítette az állami televízió, miközben az iráni városokban vegyes hangulat uralkodott: volt, ahol tűzijátékot lőttek az égre, másutt csendes megemlékezéseket tartottak az áldozatokról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy a NATO-csúcstalálkozó kezdete előtt telefonon egyeztetett Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettessel. A beszélgetés fő témája a magyar–amerikai nukleáris együttműködés fejlesztése volt, különös tekintettel az új nukleáris technológiákra.
Az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások Irán nukleáris létesítményei ellen nem érték el a stratégiai céljukat – legalábbis a legfrissebb amerikai védelmi jelentések alapján. Bár az akciók érzékeny károkat okoztak az iráni infrastruktúrában, az elemzések szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza Teherán nukleáris programját.
2025. június 25-e mérföldkő lett a magyar űrkutatás történetében: Kapu Tibor, a HUNOR (Hungarian to Orbit) program keretében kiképzett űrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Falcon 9 rakétájának Dragon kapszulájából, a világűrből üzent először magyarul a nemzetének – méghozzá nem is akárhogyan.
Miközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter továbbra is optimistán nyilatkozik a magyar gazdaság jövőjéről, a Magyar Nemzeti Bank élére frissen kinevezett Varga Mihály egészen más képet vázolt fel a nyilvánosság előtt. A korábbi pénzügyminiszter legutóbbi sajtótájékoztatóján világossá tette: a gazdaság jelenlegi állapota és kilátásai korántsem biztatóak.
Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be hétfő este, miután a nemzetközi helyzet romlása – különösen a közel-keleti konfliktus eszkalációja – miatt megnőtt a terrorveszély Magyarországon. A kormányfő szerint hazánk ugyan nem célpont, de az események gyors változása miatt elővigyázatosság szükséges.
2025 júniusától jelentős változások léptek életbe a balatoni vízi közlekedésben. Az új menetrenddel a Szántód–Tihany kompjárat sűrűbb és rugalmasabb közlekedést kínál, miközben a sétahajó-forgalom is alkalmazkodik a megnövekedett turisztikai igényekhez. A fejlesztések célja, hogy a Balaton térségébe látogatók gyorsabban és kényelmesebben juthassanak el a part különböző pontjaira.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadfokú, azaz piros hőségriadót rendelt el az ország jelentős részére, különös tekintettel a közép- és kelet-magyarországi térségekre. A riasztás oka a tartós, extrém hőség, amely több napon keresztül 35–37 °C körüli maximumhőmérsékletet jelent. A legmelegebb időszakban – délelőtt 11 és délután 5 óra között – a napi középhőmérséklet 27 °C fölé is emelkedhet.
