Esti Hírlap – 1897 óta a magyar közélet része
Több mint egy évszázados múlttal tér vissza digitálisan. Az Esti Hírlap naprakész, sokszínű tartalommal és a hagyományos újságírás értékeivel szolgálja az olvasókat – hitelesen, a jelen ritmusában.
2025. június 5-én közös sajtótájékoztatót tartott Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, valamint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Az esemény célja az volt, hogy reagáljanak azokra a nyilvánosságban megjelent bírálatokra, amelyek Ruszin-Szendi katonai pályafutásának bizonyos külpolitikai állásfoglalásait érintették.
2025. június 5-én sajtótájékoztatót tartott Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár, miután lezajlott a bizottság zárt ülése. A megbeszélés középpontjában Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök szerepe állt, különös tekintettel olyan hangfelvételekre, amelyek NATO-üléseken elhangzott kijelentéseit tartalmazzák.
A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák a szövetség jövőjét meghatározó kérdéseket. A találkozó középpontjában a védelmi kiadások növelése és a katonai képességek fejlesztése állt, válaszul a globális biztonsági helyzet romlására és Oroszország növekvő fenyegetésére.
2025.06.06-án pénteken délelőtt tíz percre megáll az élet Budapest közösségi közlekedésében. Pontban 11:50-kor a buszok, villamosok, trolik és metrók a következő megállójukhoz érve leállnak, és csak délben, 12:00-kor indulnak újra. A közlekedési vállalat szerint ezzel az akcióval szeretnék felhívni a figyelmet arra, milyen fontosak a közszolgáltatások, és milyen súlyos terhek nehezednek jelenleg a főváros működésére.
Donald Trump újabb vihart kavart: június 4-én aláírt rendelete most már 19 ország állampolgárainak utazását korlátozza az Egyesült Államokba – néhányuk számára teljesen le is zárta a határt. Az ok? A Fehér Ház szerint „nemzetbiztonsági veszély” és „gyenge vízumellenőrzés”. Mások szerint viszont ez csak újabb politikai játszma a világ színpadán.
A nyárra parkolópályára került a vitatott törvény.
2025 májusában a parajdi sóbánya, Székelyföld egyik legfontosabb gazdasági és turisztikai központja, súlyos természeti katasztrófát szenvedett el. A heves esőzések következtében a Korond-patak megáradt, és vize betört a bányába, elöntve több szintet és veszélyeztetve a környező településeket. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több háztartást evakuáltak, és a bánya tetejének beomlása is fenyeget.
2025. június 4-én az Egyesült Államok megduplázta az acél- és alumíniumimportra kivetett vámokat, 25%-ról 50%-ra emelve azokat. Az intézkedés célja az amerikai ipar védelme és a nemzetbiztonság megerősítése volt, mivel az importált fémek alacsony ára veszélyeztette a hazai termelők versenyképességét.
2025. június 1-jén új civiltörvény lépett hatályba Szlovákiában, amely jelentős változásokat hoz a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működésében. A szabályozás különösen azokat a szervezeteket érintheti érzékenyen, amelyek külföldről – például Magyarországról – kapnak támogatást.
2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős összeget – több mint 260 milliárd forintot – juttatott olyan alapítványoknak, amelyek a közgazdasági oktatás és tudomány támogatását tűzték ki célul. A Matolcsy György akkori jegybankelnök nevével fémjelzett kezdeményezés idővel közéleti viták középpontjába került: felmerült a kérdés, miként kezelhet közpénzt egy alapítvány, és milyen szinten ellenőrizhető az így felhasznált vagyon sorsa. Az alapítványok tevékenységét éveken át övező átláthatósági vita és a legújabb számvevőszéki jelentések ismét reflektorfénybe helyezték az ügyet – ezúttal jelentős vagyoni veszteség gyanújával.
2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. A bruttó hazai termék (GDP) volumene a nyers adatok szerint stagnált, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,4%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent.
2025 tavaszán a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) került a figyelem középpontba, miután sajtóinformációk szerint egy, az informatikai szerződésekhez köthető, milliárdos nagyságrendű visszaéléssorozat gyanúja merült fel. Az ügy hatására sor került a vezérigazgató leváltására, és elindult egy átfogó belső vizsgálat is. A történet politikai visszhangot, közgyűlési vitákat és átláthatósági reformokat eredményezett.
