Szlovénia történelmi jelentőségű lépést tett: „persona non grata” státuszba helyezte Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert. Ez az első eset, hogy egy EU-tagállam hivatalosan tiltólistára tesz aktív izraeli kormánytagokat, emberi jogi jogsértésekre hivatkozva.

Egyre több kérdőjel egy régi szövetséges körül
Lengyelország 2025 júliusában végleg hazarendelte budapesti nagykövetét. A döntés hátterében nem csupán egy diplomáciai nézetkülönbség áll, hanem egy konkrét ügy: Magyarország védelmet nyújtott egy olyan volt lengyel kormánytisztviselőnek, akit hazájában korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak.

2025. július 15.
Magyarország három ukrán állampolgárt – katonai tisztségviselőket – nyilvánított nemkívánatos személlyé, és kitiltotta őket az ország területéről. A magyar hatóságok indoklása szerint a döntés összefüggésben állt „olyan, harmadik országban végzett tevékenységekkel”, amelyek ellentétesek voltak a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel.

2023. november – Megmozdul a föld
Az adóhatóság egy kiemelt fontosságú ügyben kezdett nyomozásba: a célkeresztben egy olyan gazdasági konstrukció állt, amelyben fiktív számlázásra specializálódott céghálózat működött. Az első házkutatások során több tucat helyszínen jelentek meg a pénzügyi nyomozók, köztük ügyvédi irodákban, könyvelőknél és vállalati székhelyeken. Már ekkor több százmillió forintos adóelkerülés gyanúja merült fel.

A NATO keleti szárnyának védelme újabb tagországi megerősítést kapott: Belgium bejelentette, hogy 200 katonát vezényel Litvániába, közvetlenül az orosz határ közelébe. A lépés része annak a fokozódó nemzetközi biztonsági összefogásnak, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió óta új értelmet adott a szövetség kollektív védelmi doktrínájának.

Ez az interjú még Gajdos József életében készült, aki az Esti Hírlap munkatársaként beszélgetett a festőművésszel. Azóta József már nincs közöttünk – ezért ezt a beszélgetést most az ő emlékének is ajánljuk, változtatás nélkül közölve szavait és kérdéseit.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök „lázadást” hirdetett az Európai Bizottság költségvetési javaslata ellen, nem csupán Magyarországon vált heves viták tárgyává a mezőgazdasági támogatások jövője: számos uniós tagállamban is tiltakozások indultak az új kerettervekkel szemben. A „lázadás” így új értelemet kapott — ez már nem csak hazai, hanem európai mozgalom.

Fekete-Győr András szerint Tiborcz István egyik üzlettársa 2022-ben közvetlenül megkereste őt azzal a céllal, hogy a Momentum pártot bizonyos feltételek mellett a Fidesz érdekei mentén elindítsák a választásokon. A volt pártelnök szerint ez nem csupán egy informális közeledés volt, hanem konkrét támogatási ajánlatot is tartalmazott, amely milliárdos nagyságrendű pénzügyi segítséget és technikai hátteret ígért volna a Momentum számára.

Orbán Viktor miniszterelnök egy új, munka melletti családtámogatási formát jelentett be CSED Extra néven, amely 2025. július 1-től lép életbe. A cél az, hogy a kisgyermekes anyák ne kerüljenek választás elé: anyaság vagy munka. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díjat (CSED) munkavégzés mellett is megkapják.

Magyarország és Lengyelország történelmi barátsága újabb próbát él át: Varsó véglegesen visszahívta budapesti nagykövetét, ezzel látványosan visszaminősítve a kétoldalú kapcsolatokat.

Miközben a világ figyelme Ukrajnára és Gázára összpontosul, egy másik konfliktuszóna újra felizzott – szinte észrevétlenül. Izrael légiereje célzott támadásokat hajtott végre a szíriai főváros, Damaszkusz központi védelmi létesítményei ellen, a hírek szerint nemcsak katonai, hanem kormányzati épületek is károkat szenvedtek.

Fokozódik a feszültség Brüsszel és Budapest között, miután Orbán Viktor miniszterelnök élesen bírálta az Európai Bizottság új költségvetési javaslatát. A kormányfő szerint a tervezet végzetes következményekkel járna a magyar agráriumra nézve, és egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: „Lázadás indul!”