Több nagy horderejű döntést ismertetett a kormány a szeptember 18-i sajtótájékoztatón. Megkezdenék a 35 évre kötött autópálya-koncesszió megszüntetését, az ügyben büntetőfeljelentéseket tennének, miközben szélesebb körű politikusi vagyonvizsgálatok, új országos környezetvédelmi hatóság, szigorúbb sportvezetői összeférhetetlenségi szabályok és gyermekvédelmi intézkedések is készülnek. A kamarai rendszer, az élelmiszerlánc-felügyelet, az iskolakezdési támogatás, az árrésstop, a családi pótlék, Budapest pénzügyi helyzete és a Norvég Alap szintén napirendre került.
Magyar Péter miniszterelnök, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Magyar Éva kormányszóvivő a legutóbbi kormányülés döntéseit ismertette pénteken. A tájékoztató több állami rendszer átalakítását vetítette előre, a legnagyobb súlyt azonban a 2022-ben megkötött, 35 évre szóló autópálya-koncesszió kapta. A kormány az átvilágítás lezárása után már nem egyszerű módosításban gondolkodik, hanem a konstrukció megszüntetését készíti elő.
Január 1-jétől önálló, országos hatáskörű környezetvédelmi hatóságot hoznának létre. Az új szervezethez kerülne a környezet- és természetvédelem, a hulladékgazdálkodás, az állatvédelem, az erdészet, a klímavédelem, a géntechnológia, valamint több vízgazdálkodási és vízvédelmi feladat. Az akkumulátorgyártással és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos engedélyezést és ellenőrzést is országos szintre emelnék. A hatóság mellett zöldőrséget állítanának fel, amely az illegális hulladéklerakástól az állatkínzáson és az erdőkárosításon át több környezeti jogsértés esetén is felléphetne.
Ugyancsak átszervezés előtt áll az élelmiszerlánc-felügyelet. Egyes, jelenleg járási szinten működő feladatok vármegyei szintre kerülnének, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal pedig nagyobb szakmai és hatósági mozgásteret kapna. A kabinet indoklása szerint a jelenlegi struktúra több ponton lassú és nehézkes, ezért egységesebb ellenőrzési rendszert akarnak kialakítani.
A családokat érintő döntések között az iskolakezdési támogatás következő részletéről is szó esett. A teljes, 100 ezer forintos támogatás második 50 ezer forintos részét utalvány formájában kapják meg az érintettek, és rendezik azok helyzetét is, akik adminisztratív okból kimaradtak az első körből. A felváltva gondozott gyermekek esetében a támogatás a két szülő között is megosztható lesz.
A gyermekvédelemben több milliárd forintos krízisprogram indul. A forrásból intézményi fejlesztéseket, szakmai programokat és új férőhelyeket finanszíroznának, miközben külön segítséget szánnak a drogproblémákkal küzdő fiataloknak és azoknak a gyermekeknek, akik megfelelő elhelyezés hiányában hosszabb időt töltenek kórházban. Több mint nyolcvan új krízisférőhely kialakítását, valamint több speciális gyermekotthon megerősítését is tervbe vették.
A vállalkozások számára kézzelfogható változást hozhat az évi ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulás eltörlése. A kormány ezzel együtt a kamarai rendszer működését is felülvizsgálná, több szervezetnél átvilágítás készül, és az állami támogatások korábbi felhasználását is ellenőriznék.
A sport világában a politika és a sportvezetés közötti határt húznák meg élesebben. A tervezet szerint magas rangú politikai és állami tisztségviselők nem tölthetnének be vezető szerepet országos sportszövetségekben, illetve bizonyos nagyobb sportegyesületekben. Az összeférhetetlenséget a már hivatalban lévőknek is rendezniük kellene az új szabályok életbe lépése után.
Szélesebb körű ellenőrzés jöhet a politikusi vagyonoknál is. A NAV külön revizori kapacitást kapna arra, hogy a jelenlegi és az elmúlt öt évben távozott magas rangú politikai és állami vezetők vagyongyarapodását vizsgálja. A tervek szerint az ellenőrzés bizonyos esetekben a közeli hozzátartozók vagyoni helyzetére is kiterjedhetne.
A sajtótájékoztató központi témája ugyanakkor egyértelműen az autópálya-koncesszió volt. A 2022-ben megkötött szerződés az ország gyorsforgalmi úthálózatának jelentős részét 2057-ig magánüzemeltetésbe adta. A most lezárt kormányzati átvilágítás után Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a konstrukciót jelenlegi formájában nem tartják fenntarthatónak, ezért a szerződés megszüntetését készítik elő.
A kabinet számításai szerint a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forintnyi kifizetés terhelné az államot. Vitézy azt mondta, hogy az eredeti hatástanulmány ennél jóval kisebb összeggel számolt, a későbbi szerződésmódosítások azonban tovább növelték a hosszú távú kötelezettségeket. A kormány ezeket a számokat az átvilágítás eredményeként ismertette, vagyis azok a kabinet számításai, nem jogerősen megállapított tények.
Külön vizsgálat alá került az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakasza is. A kormány szerint a koncessziós megoldás 11 év alatt 105 milliárd forinttal került volna többe egy másik üzemeltetési modellnél, a teljes időszakra vetítve pedig a különbség megközelíthette volna a 300 milliárd forintot. Emiatt a kabinet nem kívánja ezt a szakaszt a koncessziós társasághoz adni.
A szerződés lezárása nemcsak jogi, hanem komoly szervezési feladat is lesz. Ha az autópályák üzemeltetése ismét a Magyar Közúthoz kerül, vissza kell rendezni a korábban átadott mérnökségi telepeket, eszközöket és szakembereket. A már elindult beruházásokat, köztük az M1-es bővítését ugyanakkor nem akarják félbehagyni, ezért olyan megoldást keresnek, amely az átmeneti időszakban is biztosítja a munkák folytatását. A kormány azt szeretné, ha a szerződés megszüntetésének folyamata még az év végén elindulna, de egy jogvita akár hosszabb időre is elhúzódhat.
Magyar Péter azt is közölte, hogy az autópálya-koncesszióval kapcsolatban büntetőfeljelentéseket tesznek. A kabinet több korábbi szerződéses és pénzügyi döntés jogszerűségét is vizsgálja. A feljelentés ugyanakkor önmagában nem jelent büntetőjogi felelősséget, erről kizárólag az illetékes hatóságok és végső soron a bíróság dönthet.
A gazdasági kérdések között az árrésstop jövője is előkerült. A kormányhoz több ágazati szereplőtől érkeztek olyan jelzések, hogy az intézkedés egyes területeken komoly nehézségeket okoz. A kabinet egyelőre nem döntött a kivezetésről, további egyeztetéseket és hatásvizsgálatot helyezett kilátásba.
A családi pótlék emelése sem tűnt el a kormány tervei közül, de annak részleteit a 2027-es költségvetéshez köthetik. A Norvég Alappal kapcsolatban újraindultak a tárgyalások, a rendelkezésre álló forrásokat pedig többek között vízügyi, környezetvédelmi, társadalmi felzárkóztatási és vállalkozásfejlesztési programokra fordítanák.
Budapest pénzügyi helyzetében továbbra sincs teljes egyetértés a főváros és a kormány között. Vitézy Dávid szerint a likviditási problémák tényét a kabinet nem vitatja, a hiány nagyságát azonban eltérően látják. A szakértői egyeztetések folytatódnak, és felmerült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újbóli létrehozása is.
A nemzetbiztonsági szolgálatok működését érintő kérdésre Magyar Péter azt mondta, tudomása szerint nem zajlott olyan megfigyelés, amelynek célja újságírói források azonosítása lett volna. Egy személyi felterjesztésről pedig azt közölte, hogy azt a szükséges parlamenti bizottsági eljárás lezárulta után írta alá. Ezek a miniszterelnök sajtótájékoztatón tett állításai.
Forrás: a 2026. szeptember 18-i kormányzati sajtótájékoztató
