Katasztrofálisnak nevezte a mentők jelenlegi, 26–27 perces átlagos kiérkezési idejét Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán a magyar egészségügy több nagy átalakítását is bejelentette. 2027-től évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék az ágazat költségvetését, ebből jelentős összeget fordítanának a szakdolgozók béremelésére, miközben új mentőautókra, mentőállomásokra, CT- és MR-fejlesztésekre, a várólisták csökkentésére és a kórházi finanszírozás erősítésére is jutna pénz.
Hegedűs Zsolt csütörtök este, a Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusán beszélt a tervekről. A szeptember 16. és 18. között zajló siófoki rendezvényen csaknem kilencszáz szakember, kórházi vezető és egészségügyi döntéshozó vesz részt. A miniszter több mint egyórás előadásának egyik legkeményebb megállapítása a mentőszolgálat helyzetére vonatkozott: közlése szerint jelenleg országosan 26–27 perc az átlagos kiérkezési idő.
Hegedűs ezt „katasztrofálisnak” nevezte, és egyértelművé tette, hogy az új országos mentőigazgató egyik legfontosabb feladata ennek csökkentése lesz. A tervek szerint 24 milliárd forintot fordítanának a mentőállomások felújítására és új mentőautók beszerzésére, vagyis a kiérkezési idők javítását eszköz- és infrastruktúra-fejlesztéssel is támogatnák.
Az 500 milliárd jelentős része béremelésre megy
Az egészségügyi költségvetés emelése 2027-ben indulna. Hegedűs szerint évente legalább 500 milliárd forint többletforrás kerül az ágazatba. Ez azért lényeges pontosítás, mert az összeg korábban már megjelent az egészségügyi programban, a siófoki kongresszuson azonban a miniszter részletesebben beszélt arról, mikor érkezik a pénz és mire költenék. A Népszava kérdésére azt mondta, hogy 2027 lesz az első teljes finanszírozási év, amelyre az 500 milliárdos plusz vonatkozik.
A többlet jelentős része az egészségügyi szakdolgozók béremelését szolgálná. Mintegy 123 ezer emberről van szó, és ebbe a körbe az otthoni szakápolásban, valamint a hospice-ellátásban dolgozókat is bevonnák. Új bértábla és életpályamodell készül, a béremelés pedig a mozgóbéreket is érintené. Hegedűs szerint az új rendszerben a pályakezdők és a fiatal szakemberek megtartására külön figyelmet fordítanak.
A pluszpénz azonban nem merülne ki a bérekben. Emelnék a laboratóriumi diagnosztika és a fekvőbeteg-ellátás finanszírozását, valamint az alapellátásra és az ügyeleti díjakra jutó összegeket is. A kormány ezzel párhuzamosan újabb kórházi adósságrendezésre készül, ennek összegét azonban Hegedűs még nem közölte.
46 milliárd forintos CT- és MR-fejlesztési programot is terveznek. A várólisták rövidítésére többletfinanszírozást adnának az intézményeknek, 1,3-as finanszírozási szorzóval, és a miniszter szerint ennek jelentős részét közvetlenül az operáló csapatokhoz kellene eljuttatni.
Új hatóság ellenőrizné a kórházakat
A finanszírozás mellett a kórházak működésében is jelentős változásokat készítenek elő. Létrejön az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság, amelyet a kormánytól független szervezetként terveznek működtetni. A hatóság ellenőrizheti majd az intézményeket, és szankcionálási jogköre is lesz. A szervezet munkájának elindítását Nemes Balázs miniszteri biztos irányítja.
Hegedűs szerint az új rendszer egyik alapja az lesz, hogy a kórházak ne rejtsék el a hibákat. A miniszter arról beszélt, hogy bevezetik az „őszinte tájékoztatási kötelezettség” intézményét, és az egészségügyi szolgáltatóknak rövid időn belül jelenteniük kell majd a nem várt eseményeket. A célja szerint az intézményekben történt problémák feltárása ne büntetendő vezetői magatartás legyen, hanem a betegbiztonság javításának része.
A kórházigazgatói állásokat is újrapályáztatják. Ez nem jelenti automatikusan a jelenlegi vezetők leváltását: ők is indulhatnak, teljesítményüket azonban objektív mutatók, vezetői eredményeik és a regionális együttműködéshez való viszonyuk alapján is értékelnék. Hegedűs szerint a rossz vezetési kultúra közvetlen betegbiztonsági problémává válhat, ha az alkalmazottak nem mernek beszélni a hibákról és hiányosságokról.
164 térségi egészségügyi és szociális centrum jöhet létre
Az alapellátás szerkezetét is átalakítanák. A jelenlegi tervek szerint 164 integrált területi egészségügyi és szociális centrumot hoznának létre. Ezekben az egészségügyi és szociális szolgáltatások szorosabban kapcsolódnának egymáshoz, és az ellátást a helyi igényekhez próbálnák igazítani.
A változtatások érintik a várólistákat, a háziorvosi ellátást, a sürgősségi rendszert és a kórházi működést is. Hegedűs az átláthatóságot nevezte miniszteri ciklusa egyik alapelvének, és azt mondta, hogy az egészségügyben a betegeknek a korábbinál több információhoz kell hozzáférniük az intézmények teljesítményéről és az ellátás minőségéről.
A Magyar Kórházszövetség háromnapos kongresszusa pénteken is folytatódik Siófokon. A programban a kórházi finanszírozás és munkaerőhiány mellett a betegbiztonság, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a robotika és az egészségügyi innováció is szerepel.
