Több mint hatszáz éven át érintetlenül maradt egy temetkezési hely Peru északi részén, Chan Chan romvárosában. Amikor a régészek végül feltárták a kamrákat, 38 ember maradványait, fémtárgyakat, kagylóból készült díszeket és egy előkelő chimú személy sírját találták meg. A lelet azért különleges, mert a sírokat nem fosztották ki: olyan állapotban őrizték meg a prekolumbiánus világ egy darabját, ahogyan azt több mint hat évszázaddal ezelőtt lezárták.
A felfedezés Chan Chan hatalmas régészeti területén, az Utzh An nevű fallal körülvett komplexumban történt. Ez volt az egykori Gran Chimú-palota, és egyben Chan Chan legnagyobb ilyen épületegyüttese. A perui kulturális minisztérium kutatási és állagmegóvási programja során a régészek egy központi és két oldalsó kamrából álló temetkezési platformot tártak fel.
A helyszínen talált 38 ember nem véletlenszerűen került ugyanoda. A kutatók szerint magas társadalmi rangú személyek nyughelyéről van szó. A központi kamrában egy chimú előkelőség maradványai feküdtek, mellette kagylóból és fémből készített tárgyakkal. A sírokban réz- és aranytárgyakat is találtak.
Chan Chan ma Trujillo közelében fekszik, és egykor a chimúk birodalmának fővárosa volt. A város az inka hódítás előtt Dél-Amerika egyik legnagyobb politikai és gazdasági központjává nőtt, hatalmas palotákkal, raktárakkal, templomokkal és bonyolult vízgazdálkodási rendszerrel, és mindezt nagyrészt vályogból építették. Falak, folyosók és udvarok egész városa emelkedik ki a perui sivatagból. A száraz éghajlat segített abban, hogy a hatalmas földépítmények évszázadokon át fennmaradjanak.
Korabeli felvételek Chan Chan romvárosáról. Forrás: Biblioteca Nacional del Perú / Wikimedia Commons, Public Domain
Egy sír, amelyet nem előztek meg a fosztogatók
A dél-amerikai régészetben ez egyáltalán nem magától értetődő. Sok gazdag prekolumbiánus temetkezési helyet már évszázadokkal a modern régészek érkezése előtt kifosztottak, ezért a tárgyak eredeti elhelyezkedése és a temetési rend gyakran örökre elveszett. A kamrák és a bennük található tárgyak lehetőséget adnak arra, hogy a kutatók rekonstruálják, hogyan temette el elitjét a chimú társadalom, milyen tárgyakat helyezett a halottak mellé, és milyen kapcsolat lehetett az egy helyre temetett emberek között.
A 38 ember életkorát, nemét, rokonsági kapcsolatait és halálának körülményeit további vizsgálatokkal próbálják meghatározni. A csontokból és fogakból származó adatok azt is megmutathatják, honnan származtak, hogyan táplálkoztak és milyen betegségekkel éltek.
Az inkák előtt ők uralták Peru északi partvidékét
A Chimú Királyság nagyjából a 9. századtól a 15. század második feléig létezett. Hatalma Peru északi partvidékének jelentős részére kiterjedt, központja pedig Chan Chan volt. A chimúk kiváló fémművesek voltak. Aranyból, ezüstből és rézből készített tárgyaik a korabeli Andok legmagasabb színvonalú kézműves munkái közé tartoztak. A társadalom erősen hierarchikus volt, az uralkodói elit hatalmas fallal körülvett palotákban élt. A 15. század végén az Inka Birodalom terjeszkedése elérte a chimú területeket. Chan Chant elfoglalták, a birodalom önállósága megszűnt, majd néhány évtizeddel később megérkeztek a spanyol hódítók is. A most feltárt temetkezés így egy olyan világot őrzött meg, amely még a spanyolok amerikai megjelenése előtt létezett.
