Ebben a kategóriában összesen 377 hír található.
A tiltakozások eredetileg békés megemlékezésnek indultak az ellenzéki fiatalok részéről, akik az adópolitika és a rendőri túlkapások elleni ellenállást akarták felidézni.
A 2025. június 24-i hágai NATO-csúcson ismét találkozott egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Bár a hivatalos programban nem szerepelt külön egyeztetés kettejük között, a két vezető többször is egy légtérbe került – ez pedig újra reflektorfénybe helyezte az ellentmondásos magyar–ukrán viszonyt.
„Ez a háború nem a mi választásunk volt – de a lezárása igen.” Ezekkel a szavakkal jelentette be Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján, hogy a 12 napig tartó fegyveres konfliktus Izraellel hivatalosan véget ért. A bejelentést élő adásban közvetítette az állami televízió, miközben az iráni városokban vegyes hangulat uralkodott: volt, ahol tűzijátékot lőttek az égre, másutt csendes megemlékezéseket tartottak az áldozatokról.
Az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások Irán nukleáris létesítményei ellen nem érték el a stratégiai céljukat – legalábbis a legfrissebb amerikai védelmi jelentések alapján. Bár az akciók érzékeny károkat okoztak az iráni infrastruktúrában, az elemzések szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza Teherán nukleáris programját.
Továbbra is várat magára Kapu Tibor történelmi űrutazása, miután ismét elhalasztották az Axiom Space és a NASA által szervezett Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés indítását. A magyar kutatóűrhajós a második magyar lehetne az űrben Farkas Bertalan 1980-as repülése óta, de a kilövést eddig többször is módosítani kellett – leginkább technikai problémák és az ISS-hez kapcsolódó biztonsági aggályok miatt.
Izrael és Irán egyaránt bejelentette, hogy ideiglenes tűzszünet lépett életbe a két ország között. A fegyvernyugvást megelőzően az Egyesült Államok katonai csapásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen, válaszul pedig Irán rakétákat lőtt ki a katari Al Udeid légibázis irányába.
A nemzetközi közvélemény meglepetéssel és fenntartásokkal fogadta Donald Trump hétfő esti kijelentését, miszerint Irán és Izrael megállapodott egy „teljes körű tűzszünetről”. A volt amerikai elnök Floridában, egy kampányrendezvényen jelentette be a hírt, miközben sem Teherán, sem Jeruzsálem nem erősítette meg hivatalosan az információt. A bejelentés – amely alig néhány nappal azután hangzott el, hogy Irán rakétatámadást hajtott végre Kataron keresztül izraeli célpontok ellen – azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki.
Az izgalom a tetőfokára hágott, aztán hirtelen megállt az idő – legalábbis Kapu Tibor és az Axiom-4 küldetés legénysége számára. Bár minden készen állt a fellövésre: a rakéta a helyén, a kapszula tesztelve, az asztronauták karanténban és kiképzetten várták az indulást – mégis jött az újabb halasztás. Ezúttal azonban nem az időjárás, nem is a rakétatechnika, hanem maga az űrállomás mondta azt: „nem most”.
Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.
2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.
A közel-keleti konfliktus új szintre lépett – a fegyverek mellett már billentyűzetek és szerverek is csatateret jelentenek. Az elmúlt hetek eseményei rámutattak: a kibertámadások ma már kézzelfogható következményekkel járnak, legyen szó banki károkról, társadalmi pánikról vagy nemzetközi biztonsági riadóról.
A magyar kormány kitart a szuverenitás mellett, az Európai Unió pedig továbbra is blokkolja a támogatásokat – súlyos gazdasági és politikai következmények körvonalazódnak.
