A Dekk Intézet friss felmérése szerint Szlovákiában drámaian nőtt azok aránya, akik szerint a társadalmi problémákat már nem lehet a megszokott politikai és jogi eszközökkel megoldani. A válaszadók több mint 15 százaléka úgy gondolja, hogy csak forradalom hozhat valódi változást – ez néhány év alatt több mint ötszörös növekedést jelent.

A péntekre tervezett, Alaszkában megrendezendő Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtt az Európai Tanács közös nyilatkozatot kívánt kiadni az uniós állam- és kormányfők nevében. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban közölte: Magyarország nem csatlakozik ehhez a dokumentumhoz.

A nemzetközi figyelem augusztus 15-én Alaszkára szegeződik, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik személyesen. A The New York Times értesüléseire hivatkozó híradások szerint a megbeszélés akár meglepően rövidre is zárulhat – percek alatt –, ha a felek előre egyeztetett feltételek mentén jutnak közös nevezőre.

A világpolitika sakktábláján ritkán adódik olyan pillanat, amikor egyetlen találkozó ígérete képes átrendezni a befektetői kedélyeket. Most azonban ez történik: a Kreml bejelentése szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump napokon belül személyesen egyeztethetnek. A nemzetközi piacok azonnal reagáltak – nem csupán óvatos derűlátással, hanem látványos árfolyammozgásokkal.

Ausztria politikai életében ritkán fordul elő, hogy egy törvénytervezet ilyen gyors ütemben haladjon át az előkészítés és az egyeztetés fázisain. A 2025 júniusi grazi iskolai lövöldözés azonban olyan nyomást helyezett a törvényhozásra, hogy az új fegyvertörvény elfogadása gyakorlatilag versenyt fut az idővel.

A világ szeme Alaszka felé fordul.
A két nagyhatalom vezetőinek személyes találkozója a jelenlegi nemzetközi helyzetben kiemelt figyelmet kap. A részletek, a tárgyalások hangneme és a várható bejelentések a következő napokban tisztulhatnak, de egy biztos: augusztus 15-én a világpolitika fókusza Alaszkára irányul majd.

Augusztus 8-tól valamennyi uniós tagállamban – így Magyarországon is – teljeskörűen alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete, közismert nevén az Európai Médiaszabadságról szóló rendelet (European Media Freedom Act, EMFA). A jogszabály új garanciákat vezet be a közmédia függetlenségének biztosítására, az újságírók forrásainak védelmére és az állami hirdetések átlátható elosztására.

Orosz sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a közeljövőben személyes találkozót tarthat. A Kreml közlése szerint az időpont és a helyszín már egyeztetés alatt áll, de hivatalos bejelentés még nem történt. A lehetséges helyszínek között Szaúd-Arábia, Törökország és Magyarország neve is felmerült.

Az egyik legmeglepőbb diplomáciai mozgás bontakozhat ki a következő hetekben: Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke – és minden bizonnyal újra elnökjelöltje – találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. A hírek szerint a helyszín az Egyesült Arab Emírségek lehet, a cél pedig: „békemisszió”. De vajon valóban erről van szó?

Amikor Németországban egy titkos neonáci sejt több mint egy évtizeden át gyilkolhatott célzottan – észrevétlenül –, az nemcsak a bűnözés története. Ez a per nem pusztán a vádlottak, hanem az állam, a társadalom és a közös felelősség tárgyalása is.

Sajtóinformációk szerint Vlagyimir Putyin és több orosz vezető is elismerte, hogy a háborús kiadások súlyos terhet rónak az ország gazdaságára. A nemzetközi és hazai jelentések alapján Oroszország egyre látványosabb gazdasági visszaeséssel és belső feszültségekkel küzd – és ezt már Moszkvában sem tagadják teljesen.

A magyar kormány határozatban járult hozzá, hogy gazdasági megállapodást készítsenek elő Egyenlítői-Guinea kormányával. A dokumentum egy beruházásvédelmi egyezmény létrehozásáról szól – vagyis arról, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja egymás befektetőinek jogait és érdekeit. A döntés újabb kérdéseket vet fel arról, hogy milyen elvek és szempontok határozzák meg a mai külpolitikai nyitásokat.